Sziasztok!
Eddy de Windet a feleségével együtt szállították el Auschwitzba, ahol a holland zsidó orvos elkezdett naplót írni a mindennapjairól és a körülötte lévőkről. Ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak, ám az író képtelen volt egyes szám első személyben írni magáról, ezért kitalálta Hans van Dam figuráját, akiről egyes szám harmadik személyben beszélve meséli el a történetét. Ha kíváncsiak vagytok Eddy de Wind történetére, tartsatok bloggereinkkel a regény blogturnéján! Ne feledjétek, hogy egy szerencsés olvasónk a kiadó jóvoltából meg is nyerheti az Auschwitz, végállomást!
Adatok:
Kiadó: Athenaeum
ISBN: 9789632939070
ISBN: 9789632939070
Oldalszám: 270
Fordító: Alföldy Mari
Fordító: Alföldy Mari
Országos megjelenés: 2020. 01. 21.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
"Eddy de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Véleményem a borítóról:
A borító a komor hangulata ellenére is megnyerő. Nem akar többnek látszani, mint ami, és ez sokkal jobb, mintha egy cukormázba bugyolált, kegyetlen történet lenne. Nem állítom, hogy szemet gyönyörködtető, de biztosra veszem, hogy a többség nem halad el mellette anélkül, hogy közelebbről is vetne rá egy pillantást.
A történetről és a szereplőkről:
Talán morbidnak tűnhet, de már általános iskolás korom óta érdekelt a történelem ezen korszaka. Hajtott a kíváncsiság, többet akartam tudni, hiszen ez egy olyan fejezet, amit a tanárok nem képesek részletesen átadni a diákoknak - legalábbis nem úgy, mint egy tapasztalt túlélő. A mai napig rengeteg szörnyűség történik a világon, viszont számomra a II. világháború számít a történelmünk legsötétebb korszakának. Felfoghatatlan a hatalmas pusztítás és a rengeteg emberáldozat, amire a többség nem is akar gondolni, de úgy vélem, hogy erről igenis kell és muszáj beszélni. Muszáj megtudnia és átgondolnia az utókornak, hogy mi történt akkor, és nem szabad elfelejtenünk, hogy a holokauszt nem fikció, nagyon is valóságos volt, hiába tűnik már annyira távolinak és elképzelhetetlennek nekünk.
Muszáj megemlítenem, hogy Eddy de Wind tulajdonképpen nem író. Ez a könyv egy naplószerűség, amit táborban átéltek hatására kezdett el írni. Bevallom, én először többet vártam tőle, de aztán rájöttem, hogy felesleges a legapróbb részleteket keresni benne, az a lényeg, hogy milyen hatást képes gyakorolni az olvasóra. Rengeteg szörnyűséget megemlít benne, kezdve azzal, hogy a megérkezésük pillanatában már csoportokra osztották őket, és kiválogatták a munkaképes embereket és az egészséges nőket. Az időseket, a betegeket és a gyerekeket elkülönítették, és mint tudjuk, ők voltak azok, akik már a kezdetekben életüket vesztették.
Eddy az orvosi munkája során számos emberrel találkozott, kapcsolatokat épített, és már-már barátokra lelt az iszonyatos körülmények ellenére is. Összes gondolata a felesége, Friedel körül forgott, és minden lépésének az volt a célja, hogy ketten együtt megbirkózzanak azzal a rengeteg szörnyűséggel, amit Auschwitz tartogatott az ott élők számára.
A könyv egyik érdekessége, hogy minden egyes mondat a táborban íródott, nem emlékekből áll össze. Ennek tudható be, hogy mennyire nyomasztó a hangulata, és szinte megelevenedik az ember szeme előtt egy-egy momentum. Csodálom, hogy Eddy képes volt ezeket az impulzusokat szavakba önteni, és közben megtartani a józan eszét úgy, hogy végig kitartott, és nem adta fel.
Őszintén szólva vajmi keveset tudok a tisztségekről és a német kifejezésekről, éppen ezért örültem, hogy a könyvben helyet kapott egy lista, amiben minden szót és kifejezést megmagyaráztak. Emellett látható benne egy térkép is a táborról, ami sokat segített az elképzelésben.
Top 3 kedvenc idézetem:
Habár érdekel a történelem ezen sötét korszaka, eddig még nem olvastam ebben az érzékeny témában, viszont örülök, hogy kézbe vettem az Auschwitz, végállomást.
Eddy több ízben is megtapasztalta a tábori életet. Dolgozott orvosként, illetve büntetőkommandóban is, ezáltal mondhatni nagyobb bepillantást kapott a tábori életbe. Orvosi munkájánál fogva rengeteg emberrel találkozott, és számos életet, történetet ismert meg. Minden gondolata a szabadság és a felesége körül forgott, és csak csodálni tudom, amiért képes volt borzasztó körülmények között is megírni ezt a memoárt.
Nyereményjáték:
Történetünk egy koncentrációs táborban játszódik a 2. világháború idején, ezért úgy gondoltuk, hogy a játékunk ilyen helyszínű regényekhez fog kapcsolódni. Az egyes állomásokon található idézetek alapján ki kell találnotok a KÖNYV CÍMÉT, amiben szerepel az adott idézet, és a CÍMET beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába! Ha azt is megírjátok, hogy melyik könyvcím a kakukktojás, akkor +1 alkalommal kerültök a kalapba!
Az idézet:
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
"Eddy de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták.
Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett.
Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak.
De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja."
Véleményem a borítóról:
A borító a komor hangulata ellenére is megnyerő. Nem akar többnek látszani, mint ami, és ez sokkal jobb, mintha egy cukormázba bugyolált, kegyetlen történet lenne. Nem állítom, hogy szemet gyönyörködtető, de biztosra veszem, hogy a többség nem halad el mellette anélkül, hogy közelebbről is vetne rá egy pillantást.
A történetről és a szereplőkről:
Talán morbidnak tűnhet, de már általános iskolás korom óta érdekelt a történelem ezen korszaka. Hajtott a kíváncsiság, többet akartam tudni, hiszen ez egy olyan fejezet, amit a tanárok nem képesek részletesen átadni a diákoknak - legalábbis nem úgy, mint egy tapasztalt túlélő. A mai napig rengeteg szörnyűség történik a világon, viszont számomra a II. világháború számít a történelmünk legsötétebb korszakának. Felfoghatatlan a hatalmas pusztítás és a rengeteg emberáldozat, amire a többség nem is akar gondolni, de úgy vélem, hogy erről igenis kell és muszáj beszélni. Muszáj megtudnia és átgondolnia az utókornak, hogy mi történt akkor, és nem szabad elfelejtenünk, hogy a holokauszt nem fikció, nagyon is valóságos volt, hiába tűnik már annyira távolinak és elképzelhetetlennek nekünk.
Muszáj megemlítenem, hogy Eddy de Wind tulajdonképpen nem író. Ez a könyv egy naplószerűség, amit táborban átéltek hatására kezdett el írni. Bevallom, én először többet vártam tőle, de aztán rájöttem, hogy felesleges a legapróbb részleteket keresni benne, az a lényeg, hogy milyen hatást képes gyakorolni az olvasóra. Rengeteg szörnyűséget megemlít benne, kezdve azzal, hogy a megérkezésük pillanatában már csoportokra osztották őket, és kiválogatták a munkaképes embereket és az egészséges nőket. Az időseket, a betegeket és a gyerekeket elkülönítették, és mint tudjuk, ők voltak azok, akik már a kezdetekben életüket vesztették.
Eddy az orvosi munkája során számos emberrel találkozott, kapcsolatokat épített, és már-már barátokra lelt az iszonyatos körülmények ellenére is. Összes gondolata a felesége, Friedel körül forgott, és minden lépésének az volt a célja, hogy ketten együtt megbirkózzanak azzal a rengeteg szörnyűséggel, amit Auschwitz tartogatott az ott élők számára.
A könyv egyik érdekessége, hogy minden egyes mondat a táborban íródott, nem emlékekből áll össze. Ennek tudható be, hogy mennyire nyomasztó a hangulata, és szinte megelevenedik az ember szeme előtt egy-egy momentum. Csodálom, hogy Eddy képes volt ezeket az impulzusokat szavakba önteni, és közben megtartani a józan eszét úgy, hogy végig kitartott, és nem adta fel.
Őszintén szólva vajmi keveset tudok a tisztségekről és a német kifejezésekről, éppen ezért örültem, hogy a könyvben helyet kapott egy lista, amiben minden szót és kifejezést megmagyaráztak. Emellett látható benne egy térkép is a táborról, ami sokat segített az elképzelésben.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "Életben kell maradnom, hogy mindezt elmondhassam, mindenkinek elmondhassam; hogy meggyőzzem az embereket, hogy ez mind igaz."
- "Így volt ez a németeknél: a jelszó helyettesítette a valóságot, és ha egy szlogent elég sokáig ismételgettek, és mindenhova kiírták, akkor egy idő után mindenki elhitte."
- "Furcsa, hogy az élet megy tovább, a föld is forog, mint mindig. Mindnyájan azt gondoljuk, hogy mi és a szeretteink vagyunk a világmindenség középpontja. De a világmindenséget egyáltalán nem érdekli, hogy mi boldogok vagyunk-e, vagy éppen megdöglünk a hóban."
Habár érdekel a történelem ezen sötét korszaka, eddig még nem olvastam ebben az érzékeny témában, viszont örülök, hogy kézbe vettem az Auschwitz, végállomást.
Eddy több ízben is megtapasztalta a tábori életet. Dolgozott orvosként, illetve büntetőkommandóban is, ezáltal mondhatni nagyobb bepillantást kapott a tábori életbe. Orvosi munkájánál fogva rengeteg emberrel találkozott, és számos életet, történetet ismert meg. Minden gondolata a szabadság és a felesége körül forgott, és csak csodálni tudom, amiért képes volt borzasztó körülmények között is megírni ezt a memoárt.
Nyereményjáték:
Történetünk egy koncentrációs táborban játszódik a 2. világháború idején, ezért úgy gondoltuk, hogy a játékunk ilyen helyszínű regényekhez fog kapcsolódni. Az egyes állomásokon található idézetek alapján ki kell találnotok a KÖNYV CÍMÉT, amiben szerepel az adott idézet, és a CÍMET beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába! Ha azt is megírjátok, hogy melyik könyvcím a kakukktojás, akkor +1 alkalommal kerültök a kalapba!
Az idézet:
“– Mire gondol – kérdezte Mengele, miközben finoman megfogta a jobb vállamat.
Összerezzentem erre az emberi gesztusra, a nácikat jobban szerettem embertelen szörnyetegnek látni. Minél emberségesebbek tudtak lenni, annál jobban elszörnyedtem tőlük, mert ez számomra azt jelentette, hogy mindannyian képesek lennénk ilyen megvetést érdemlő lényekké változni, amilyenek ők.”
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)a Rafflecopter giveaway
Állomások:
02. 20. - Utószó
02. 22. - Könyv és más
02. 24. - Hagyjatok! Olvasok!
02. 26. - Csak olvass!
02. 28. - Fanni's Library
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése