Korábban Rényi Ádám könyveiről nem készítettem blogbejegyzést, amit igazán szánok-bánok, elvégre ő az egyik kedvenc kortárs magyar szerzőm, de ami késik, nem múlik. Hálásan köszönöm a 21. Század Kiadónak a recenziós példányt! :)
Kiadó: 21. Század Kiadó
ISBN: 9789635686988
ISBN: 9789635686988
Oldalszám: 208
Fülszöveg:
Kevesen tudják olyan hitelesen megszólaltatni az érzelmeknek azt a sokszínű elegyét, amelyet nap mint nap átélünk, mint Rényi Ádám, a „félperces” novellák immár többkötetes mestere. Hiszen ne is tagadjuk: hol ábrándos vágyakozásba merülünk, amikor a vakvéletlen mellénk sodorja egy utazás közben titkos szerelmünket; hol megrökönyödünk, amikor kiderül, hogy idős barátnőnk nemzetközi összeesküvésnek tulajdonítja a késésünket a cukrászdából; hol kínzó kíváncsiságunk hajt bennünket, hogy meglessük az időnként rejtélyes módon felszívódó házastársunkat; hol elönt bennünket a soha be nem vallott sárga irigység, amikor egy közeli ismerős frissen elnyert díjához kell gratulálni; vagy épp a magányosság csalja ki a könnyünket, ha úgy alakul a karácsony, hogy egyedül sütögetjük a zserbót odahaza.
S persze ezeken túl is számos húrt megpendítenek a kötet novellái, amelyek a groteszk futamoktól a lírai darabokon át a vitriolos társadalomkritikáig és a kacagtató jelenetekig úgy tartanak görbe tükröt a mai magyar mindennapok és úgy általában a mai ember elé, hogy közben cseppet sem bántóak, épp ellenkezőleg: az író egyfelől a tőle megszokott vérbeli humorral és sziporkázó mondatokkal szórakoztat, másfelől őszinte és szeretetteljes érzékenységgel formálja meg még leghóbortosabb hőseit is. Cserébe pedig mi, olvasók sem tudjuk nem szívből szeretni ezeket a mélyen emberi történeteket.
Véleményem a borítóról:
Egyszerű és letisztult, pont, amilyennek szeretem; örülök, hogy ezt a vonalat folytatta a kiadó ennél a kötetnél is, elvégre így illik az előzőleg megjelent Rényi-kötetekhez. :)
A történetről és a szereplőkről:
Ez a negyedik elolvasott novelláskötetem Rényi Ádámtól, és meg kell mondjam, ez sem okozott csalódást. Meglehetősen kevés kortárs magyar szerzőtől olvasok rendszeresen, de Rényi műveinek nem tudok ellenállni. Nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt a kiadónak, újfent szuper élményt kaphattam. :)
Sok-sok előnye van a novellák olvasásának, de az egyik legjobb szempont talán az, hogy nagyon egyszerűen bele lehet illeszteni őket a mindennapokba. A Rényi-novellák nem túl hosszúak, még egy pár perces kávészünetet is különlegessé tudnak tenni, nem mellesleg maga a kötet sem foglal sok helyet, így könnyen magunkkal hordozhatjuk, hogy bármikor beleolvashassunk. Őszinte leszek, én szinte egyben ledaráltam az összes novellát, mert nem tudtam velük leállni, de az biztos, hogy nálam újraolvasós lesz a Várólista.
A gyűjtemény tökéletesen hordozza a műfaji sajátosságokat, hiszen amellett, hogy a novellák rövidek, rendes csattanóval zárulnak - olykor kifejezetten emlékezetessel. Humorból nincs hiány a Várólistában, de vannak groteszk, elgondolkodtató és ténylegesen szívszorító momentumai is a könyvnek. Szerintem nagyon jó válogatás lett, tetszett a sorrend, már csak azért is, mert jó húzásnak tartom azt, hogy a címadó novella került az első helyre.
Elég széleskörű témaválasztást láthatunk a gyűjteményben. Szó van benne a magányról, a sértettségről, a büszkeségről, de a gyanakodásról, a szerelemről és a vágyakozásról is. Vannak abszurd és simán elképzelhető helyzetek is, de az közös bennük, hogy a szerző minden témát érdekesen közelített meg és tárt elénk.
A Várólista egy igazán szórakoztató és elgondolkodtató mű, illetve társadalomkritika is egyben. Talán épp azért került ennyire közel a szívemhez Rényi ezen kötete is, mivel tényleg valószerű, de nem sértő, humoros, de nem bántóan kifigurázó, egyszerűen csak olyan tökéletlen, esendő emberek vannak megjelenítve a lapokon, amilyenek mi is vagyunk.
Összességében: 5☆
Rényi Ádám érzelmek széles skáláján képes átkalauzolni hihetetlenül rövid idő alatt; novellái nincsenek túlnyújtva, sőt, van, amelyik kifejezetten rövid, mégis élvezetesek, humorosak, olykor meghatóak, és olyan igazán... valódiak. Hiába fikció, annyira emberközeli pillanatok elevenedtek meg a lapok között, hogy képtelen voltam nem rokonszenvvel állni a szereplőkhöz és a történésekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése