Sziasztok!
Jacky Durand újságíró és gasztroblogger érzékeny regényében egy burgundiai kisvárosba kalauzol bennünket, ahol egy vendéglő mindennapjain keresztül ismerhetjük meg egy apa és fiú különleges kapcsolatát. A regényből nem csak egy fiatal fiú fejlődéstörténetét és egy család sorsát ismerhetjük meg, hanem a hagyományos francia konyha ízeit is. Tartsatok bloggereinkkel a hét állomáson át, és nyerjétek meg a Park Kiadó által felajánlott két példány egyikét!
Adatok:
Kiadó: Park, 2020
ISBN: 9789633556306
ISBN: 9789633556306
Oldalszám: 216
Fordító: Bognár Róbert
Eredeti cím: Le cahier de recettes
Országos megjelenés: 2020. 03. 31.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
"A regény fő helyszíne egy burgundiai kisváros vendéglője, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja.
Véleményem a borítóról:
Az esetek többségében elsősorban mindig a borító miatt kezdek bele egy könyvbe, és őszintén, ez most sem volt másképp. Magával ragadott ez az apa-fia életkép, ami a képen látható, és bíztam benne, hogy a megjelenített kötelék a könyvben is ilyen erős lesz. A belső borító is gyönyörű, ugyanis Burgundia és Besançon térképe látható rajta, és mint mindig, most is oda vagyok a térképekért. Az igényes megjelenésért jár a piros pont.
A történetről és a szereplőkről:
Még jócskán érettségi előtt álltam, mikor felfigyeltem a Park Könyvkiadó ezen példányára. A rövid terjedelme miatt úgy gondoltam, hogy tökéletes kikapcsolódást fog nyújtani a nagy megmérettetés előtt, viszont sajnos ez nem így alakult. Stresszes és fáradt voltam a mindennapos hajnalig tanulás után, sem időm, sem kedvem nem volt olvasni, tekintve, hogy egész nap a tételek felett gubbasztottam. Éppen ezért félreraktam, és a napokban kezdtem csak el újra, bár ez a menet sem volt gyaloggalopp. Mást kaptam, mint amire számítottam.
A történet központja helyileg egy burgundiai kisváros kifőzdéje, melyet a főszereplő, Julien apja vezet. Julien már gyermekként csodálta apja elköteleződését a kis kifőzde iránt, és titkon mindig is szakácsként képzelte el az életét. Az emberek jöttek-mentek körülötte, de egy személy állandó, meghatározó szerepben maradt a fiú életében, és ez nem más, mint az apja, azaz Henri. A borítóból következtetve úgy gondoltam, hogy biztos a családi kötelék mélységének bemutatásából fog állni a könyv legnagyobb része, de sajnos ez nem így történt.
Julien az apja halálos ágyán ülve emlékszik vissza az elmúlt éveire. Habár felnőtté cseperedése során számos érzelem kavargott benne - legyen itt szó vágyakozásról, dühről vagy akár szerelemről -, egy gondolat sosem változott meg; az apja és a munkája iránti rajongás és tisztelet. Azonban ez számos vitát szült apa és fia közt, tekintve, hogy Henri értelmiségit akart faragni fiából. Ennek Julien eleget is tett, de a szíve mindig a Virágos Állomás felé húzott.
Ha csak erről a huzavonáról szólt volna a könyv, akkor kérdés nélkül megadnám rá az öt csillagot, de ezt jelen esetben nem tudom megtenni nyugodt szívvel. Készültem rá, hogy nagy teret fog kapni a gasztronómia ebben a történetben, de úgy érzem, hogy ezt Durand túlzásba vitte, és nagyobb energiát fektetett ebbe a vonalba, mint a valódi cselekménybe. Számomra a szereplők felszínesek maradtak, és hiába ismertem meg mindenki élettörténetét pár mondatba belesűrítve, nem került közel hozzám senki, pedig eleinte nagyon szimpatikusak voltak a mellékszereplők is. Szerintem nem volt meg az egyensúly a két téma között, és az író gasztronómia iránti rajongása elnyomta a történet valódi lényegét, ami nem más, mint két ember közötti szoros kötelék. Mivel ezutóbbit nem kaptam meg részletesebben kifejtve és bemutatva, éppen ezért nem is tudom maximálisra értékelni a könyvet.
Top 3 kedvenc idézetem:
Összességében:
Szerettem volna szeretni, de sajnos nem sikerült. Nem azt kaptam, amit vártam ettől az ígéretes, igényes kinézetű könyvtől. Habár elsőnek abba kellett hagynom az érettségi miatt, másodjára sem ment könnyebben az olvasása. Gondoltam, hogy a gasztronómia nagy szerepet kap a kötetben, de úgy érzem, hogy ez a valódi cselekmény kibontakozásának a rovására ment.
Nyereményjáték:
A regényben fontos szerepet játszanak a különböző alapanyagok és ételek, így mostani nyereményjátékunkban a Virágos Állomás vendéglő étlapjára látogatunk. Keressétek meg a bejegyzésekben a kiemelt betűket, és a helyes sorrendbe téve őket írjátok be az adott étel nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére!
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
"A regény fő helyszíne egy burgundiai kisváros vendéglője, ahol hagyományos francia ételek sülnek, főnek, a vendégsereg legnagyobb örömére. A főhős Monsieur Henri, a Virágos Állomás régi vágású szakácsa, egyben tulajdonosa, az elbeszélő pedig a fia, Julien, aki szenvedélyesen kuktáskodik a konyhában, amióta csak az eszét tudja.
Amikor Henri úr kómába esik, Julien ott ül az ágya mellett, és feltolulnak benne az emlékek. Megelevenednek gyerekkora hősei, apja élete társa, a szépséges, jóságos Hélene, akinek a személye körül fájdalmas titok lappang, Lulu, a fegyvertárs-másodszakács, Nicole, a tűzrőlpattant pincérnő, Gabriel, az anarchista favágó… És Julien eltöpreng: vajon hová tűnt, megvan-e még valahol vágyai netovábbja, az apai receptkönyv?
Az Apám receptjei a szeretetről szól, a történetmesélő fiúi szeretetéről és a szerző, Jacky Durand szeretetéről a (francia) konyha iránt.
A magyar kiadás függelékében a fordító Bognár Róbert jóvoltából a Virágos Állomás asztalaira kerülő ételekről, italokról tájékozódhat az olvasó.
Jacky Durand újságíró. Évek óta járja Franciaországot, riportokat, ételkritikákat ír a Libération napilapnak, állandó munkatársa a France Culture rádiónak. Továbbá gasztroblogger, és maga is szakácskodik. Számos műfajban publikál, az Apám receptjei a második regénye."
Az esetek többségében elsősorban mindig a borító miatt kezdek bele egy könyvbe, és őszintén, ez most sem volt másképp. Magával ragadott ez az apa-fia életkép, ami a képen látható, és bíztam benne, hogy a megjelenített kötelék a könyvben is ilyen erős lesz. A belső borító is gyönyörű, ugyanis Burgundia és Besançon térképe látható rajta, és mint mindig, most is oda vagyok a térképekért. Az igényes megjelenésért jár a piros pont.
A történetről és a szereplőkről:
Még jócskán érettségi előtt álltam, mikor felfigyeltem a Park Könyvkiadó ezen példányára. A rövid terjedelme miatt úgy gondoltam, hogy tökéletes kikapcsolódást fog nyújtani a nagy megmérettetés előtt, viszont sajnos ez nem így alakult. Stresszes és fáradt voltam a mindennapos hajnalig tanulás után, sem időm, sem kedvem nem volt olvasni, tekintve, hogy egész nap a tételek felett gubbasztottam. Éppen ezért félreraktam, és a napokban kezdtem csak el újra, bár ez a menet sem volt gyaloggalopp. Mást kaptam, mint amire számítottam.
A történet központja helyileg egy burgundiai kisváros kifőzdéje, melyet a főszereplő, Julien apja vezet. Julien már gyermekként csodálta apja elköteleződését a kis kifőzde iránt, és titkon mindig is szakácsként képzelte el az életét. Az emberek jöttek-mentek körülötte, de egy személy állandó, meghatározó szerepben maradt a fiú életében, és ez nem más, mint az apja, azaz Henri. A borítóból következtetve úgy gondoltam, hogy biztos a családi kötelék mélységének bemutatásából fog állni a könyv legnagyobb része, de sajnos ez nem így történt.
Julien az apja halálos ágyán ülve emlékszik vissza az elmúlt éveire. Habár felnőtté cseperedése során számos érzelem kavargott benne - legyen itt szó vágyakozásról, dühről vagy akár szerelemről -, egy gondolat sosem változott meg; az apja és a munkája iránti rajongás és tisztelet. Azonban ez számos vitát szült apa és fia közt, tekintve, hogy Henri értelmiségit akart faragni fiából. Ennek Julien eleget is tett, de a szíve mindig a Virágos Állomás felé húzott.
Ha csak erről a huzavonáról szólt volna a könyv, akkor kérdés nélkül megadnám rá az öt csillagot, de ezt jelen esetben nem tudom megtenni nyugodt szívvel. Készültem rá, hogy nagy teret fog kapni a gasztronómia ebben a történetben, de úgy érzem, hogy ezt Durand túlzásba vitte, és nagyobb energiát fektetett ebbe a vonalba, mint a valódi cselekménybe. Számomra a szereplők felszínesek maradtak, és hiába ismertem meg mindenki élettörténetét pár mondatba belesűrítve, nem került közel hozzám senki, pedig eleinte nagyon szimpatikusak voltak a mellékszereplők is. Szerintem nem volt meg az egyensúly a két téma között, és az író gasztronómia iránti rajongása elnyomta a történet valódi lényegét, ami nem más, mint két ember közötti szoros kötelék. Mivel ezutóbbit nem kaptam meg részletesebben kifejtve és bemutatva, éppen ezért nem is tudom maximálisra értékelni a könyvet.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "A világ képébe akarom ordítani azt a magányt, amely örökre elkísér."
- "– Mindenki úgy szeret, ahogy tud."
- "Azt mondta: „Fény gyújtottál az életemben.” De valójában nem tudott kiszabadulni a sötétből."
Összességében:
Szerettem volna szeretni, de sajnos nem sikerült. Nem azt kaptam, amit vártam ettől az ígéretes, igényes kinézetű könyvtől. Habár elsőnek abba kellett hagynom az érettségi miatt, másodjára sem ment könnyebben az olvasása. Gondoltam, hogy a gasztronómia nagy szerepet kap a kötetben, de úgy érzem, hogy ez a valódi cselekmény kibontakozásának a rovására ment.
Nyereményjáték:
A regényben fontos szerepet játszanak a különböző alapanyagok és ételek, így mostani nyereményjátékunkban a Virágos Állomás vendéglő étlapjára látogatunk. Keressétek meg a bejegyzésekben a kiemelt betűket, és a helyes sorrendbe téve őket írjátok be az adott étel nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére!
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
04.30. Könyv és más
05.02. Flora the Sweaterist
05.06. A Szofisztikált Macska
05.08. Csak olvass!
05.10. Csak olvass! (Extra)
05.12. Fanni's Library
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése