Laura Thalassa: A Lélektolvaj {Értékelés}

Sziasztok!

2022-ben ismerkedtem meg Laura Thalassa Az Alkusz sorozatával, aminek a részeit azóta is töretlenül várom. Íme, elérkeztem a befejező kötethez, és nem lehetek elég hálás az Anassa Könyvek csapatának, amiért általuk egy ilyen szuper világba csöppenhettem. Köszönöm a recenziós példányt és a profi kiadványgondozást a kiadónak!

Adatok:

Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507129

Oldalszám: 432

Fordító: Kéri Andrea

Eredeti cím: Dark Harmony

Megjelenési dátum: 2023. 11. 13.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Vannak olyan dolgok, amik még a halálnál is rosszabbak. Dolgok, amik az árnyékból leselkednek rád és belopakodnak az álmaidba. Olyan dolgok, amiknek semmi keresnivalójuk a világban. Egykor szunnyadtak… de most felébredtek.
Callypso Lillis számára a tündérmágia, ami immár az ereiben csörgedezik, egyfelől átok, másfelől jó szerencse. Az, ami Desmond Flynnhez, az Éjszaka Királyához köti őt, egyben sebezhetővé teszi a Lélektolvajjal szemben. A férfival, aki porrá akarja zúzni a világot… és ezzel együtt Callie-t is.
De nem csak a Tolvaj az, akinek árnyékai ott lebegnek a Másvilág felett. Des apja visszatért a halálból és bosszút akar állni a fián, aki egykor a sírba küldte.
Desnek és Callie-nek ki kell találnia, hogyan állítsák meg mindkét férfit, és az idő fogytán van. Mert olyan erők vannak mozgásban, amelyek azon munkálkodnak, hogy elszakítsák egymástól a szerelmeseket egyszer s mindenkorra… és balszerencséjükre, már nem a halál a legrosszabb, amitől tartaniuk kell.

Véleményem a borítóról:
Az Anassa Könyvek borítóiban még nem csalódtam, szokás szerint A Lélektolvaj is fantasztikusan néz ki. Nagyon örülök, hogy a sorozat részei nem az eredeti, hanem teljesen különböző külsővel jelentek meg.

A történetről és a szereplőkről:
2022 novemberében kezdődött a kalandom Laura Thalassa híres sorozatával, Az Alkusszal. A kiadó rekordgyorsasággal jelentette meg a trilógia részeit, beleértve a kiegészítőkötetet is, ami szerintem a magyar könyvkiadásban páratlan teljesítményre utal. Hálás vagyok, amiért nem kellett hosszú éveket várnom, hogy befejezhessem a sorozatot, és nagyon köszönöm a recenziós példányt is a csapatnak!

Nem árulok zsákbamacskát, nekem a sorozat első része überelhetetlen. A folytatásokat is élveztem, de Az Éjszaka Királya felülmúlta minden várakozásomat annakidején, és azóta csak várom és várom, hogy egy hasonlóan eseménydús és élvezetes romantikus urban fantasyt olvashassak. A trilógia további részei korántsem lettek akkora kedvencek, mint a legelső kötet, ettől függetlenül érdeklődéssel és kíváncsisággal szemléltem Callie és Des sorsának alakulását.

Egészen a szívembe zártam ezt a fiktív párost, már csak azért is, mert a szerelmük beteljesedése igazán mesébe illő. Általuk egy olyan kapcsolatba látunk bele, amelyben a felek egyenlőek, van közöttük normális kommunikáció, a szenvedély pedig egyenesen perzselő. Ugyan jómagam nem vagyok erotika-rajongó, de az biztos, hogy ennek a történetnek jól álltak a leíró jelenetek, még ha olykor az én ízlésemhez képest sok is volt belőlük.

A második rész olvasása óta már el is felejtettem, hogy mennyire durva ez a sorozat. Összecsapásokból és véres jelenetekből nem volt hiány, sőt! Számos, morálisan megkérdőjelezhető esemény került ebbe a könyvbe, ami fokozza a regény sötét hangulatát és kihangsúlyozza, hogy romantika ide vagy oda, ez bizony nem gyerekeknek való.

Általában a főszereplőket hajlamosak vagyunk jónak tekinteni, azonban Callie és Des esetében ez nem ilyen egyszerű. Nagyon jó párost alkotnak együtt, de gyakran tesznek olyan lépéseket - akár egy nagyobb, jobb cél elérése érdekében -, amelyek elég erősen felkavaróak. Ha vannak igazán morally grey karakterek, akkor ők biztosan azok. Ez különösen Callie elnyomott szirén-énje miatt volt jó húzás az írónő részéről, hiszen így a sorozat folyamán egy fejlődést vehetünk észre az esetében. Míg korábban elnyomta a kéjenc, kínzásra hajlamos énjét, most, A Lélektolvajban már megtanulta szeretni és elfogadni ezt az oldalát is. Oké, nem kell nagy eszméket várni egy ehhez hasonló szórakoztató műtől, mégis egy jó mondanivalónak gondolom azt, hogy meg kell tanulnunk elfogadni még a lelkünk legsötétebb részeit is.

Maga a történet a legkevésbé sem úgy alakult, mint ahogy azt vártam, de ezt egyáltalán nem gondolom problémának. Ugyan a cselekménybe nem mennék bele a spoilerek elkerülése miatt, azt azért mégis elmondom, hogy több ponton is meglepődtem, sőt, a könnyeimmel is küzdöttem. Katartikus élmény volt ez a befejezés.

Habár eddig csupa szépet és jót írtam A Lélektolvajról, azt muszáj kiemelnem, hogy Callie karaktere - a fejlődése ellenére - egyre unszimpatikusabbá vált számomra. Erre rátett egy lapáttal az is, hogy Thalassa elkövette azt a hibát, miszerint egy huszonéves, nem túl harcképzett nőt állított egy borzasztóan erős szerepbe, ami egyszerűen hiteltelen, pláne a könyv végén. Valamiért nekem ezzel kapcsolatban elég erős ellenérzéseim vannak, és ennek köszönhetően nem tudtam megbékélni a karakterével. Des többnyire tompította Callie hibáit, de olykor még ez is kevésnek bizonyult. Mindenesetre nem bánom, hogy végigjártam ezt az utat a főhősnőnkkel, és kíváncsian várom, hogy olvashatunk-e még magyarul mást is az írónőtől.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "– Te lettél valaki más rémálma."
2. "– Az osztatlan figyelmedet élvezem, nem igaz?
   – És minden szeretetemet."
3. "Elpusztítom az egész világot, mielőtt hagynám, hogy újra elveszítselek, ezt üzeni a tekintete."

Összességében: 4☆
Tény, hogy nem vagyok maradéktalanul elégedett, de hihetetlenül örülök, hogy nem hagytam ki ezt az epikus, akciódús és lehengerlő fantasyt. Nem mondom, hogy Thalassa egy teljesen egyedi, korábban még sosem látott ötlettel állt elő ebben a sorozatában, mégis tudott valami újat és különlegeset nyújtani, aminek köszönhetően a sablonosabb regényvonások és fordulatok is izgalmassá váltak. Kétségkívül különösen nagyot alkotott az írónő a szerelmi szál és az erotika terén, és biztos vagyok abban, hogy a hozzám hasonló romantika-rajongók szíve repesni fog Des és Callie embert próbáló történetét olvasva.