Laura Steven: Our Infinite Fates - Végtelen sorsunk {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A Menő Könyveknek köszönhetően hazánkban is megjelent Laura Steven regénye, melynek címe Our ​Infinite Fates – Végtelen sorsunk. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Evelyn és Arden történetét, kövessük együtt sorsuk alakulását. Hagyjátok, hogy a történet elcsavarja a szíveteket és, ha nektek kedvez a szerencse, tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

Adatok:

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789635845774

Oldalszám: 472

Fordító: Neset Adrienn

Eredeti cím: Our Infinite Fates

Megjelenési dátum: 2025. 03. 17.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:

A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett.
Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt.
De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz.
Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie:
1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá.
2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot.
És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe... megint.

Véleményem a borítóról:

Nem biztos, hogy tudnék még egy olyan szép kivitelezésű magyar nyelvű könyvet mutatni a polcomról, mint a Végtelen sorsunk. Megnyerő a borítója, az élfestése csodás, esztétikailag hibátlan az egész könyv - kár, hogy ez a történetről nem mondható el.

A történetről és a szereplőkről:

Úgy vártam ennek a könyvnek a magyar nyelvű megjelenését, mint a messiást, elvégre ritkán lehet találni ilyen szép és jónak ígérkező kötetet az amúgy eléggé túltelített ifjúsági könyvek tengerében. Laura Steven írónőtől még nem olvastam korábban - spoiler: többet szerintem nem is fogok -, de a regény külföldi megjelenése környékén csupa jó véleményt olvastam róla, így bizakodóvá váltam. Az első pár Moly.hu-n megjelenő értékelés sem volt kimondottan rossz róla, aztán jött a feketeleves. Nem tagadom, egyre kevesebb kedvem volt sorra keríteni a regényt, de végül megembereltem magam, elkezdtem, és kifejezetten beszippantott.

A szerző stílusa szerintem kifejezetten jó és szép, amit szerencsére az igényes fordítás is visszaadott. A regény felépítése igazán izgalmasra sikeredett, hiszen váltakozva olvashatjuk a főszereplőink, Evelyn és Arden jelenét, valamint a közös múltjukat is. Szerintem ezek közül a múlt sokkal érdekesebbre sikeredett, több érzelmet és katarzist találtam azokban a fejezetekben, míg a jelenben minden egy teljességgel kiszámítható mederben folyt, csupa felesleges szenvedéssel. A cselekményben nagy szerepet kapnak a különböző történelmi korszakok, háborúk és gondolkodásmódok, amelyeket Steven véleményem szerint jól és igényesen adott át, érződik ezeken a jeleneteken az, hogy nem csak hasraütés-szerűen írta őket, hanem utána is járt ezeknek a dolgoknak. Ezt tényleg nagyra értékeltem, több momentum is felkeltette pluszban az érdeklődésemet, így erre egyáltalán nincs okom panaszkodni.

Az alapötlet nagyon egyedi és ígéretes: Evelyn és Arden el vannak átkozva, ezért 18 éves koruk előtt le kell vadászniuk egymást, hiába szerelmesek. Nagyjából azóta csinálják ezt, mióta világ a világ, különböző korokon, népeken, kontinenseken ível át a szerelmük és egymás iránti szeretetük. Izgalmas, hogy olykor-olykor nemcsak lány-fiú felállásban születnek újjá, bár őszintén megmondom, hogy az egyik legnagyobb problémám ezzel a könyvvel pont a túlzásba vitt LGBTQ-szál volt. Egy-két ilyen felállással még ki is egyeztem volna - pláne, hogy ezek között találtam meg az egyik, szívemnek legkedvesebb alakjukat -, de az, hogy Evelyn a könyv végére már többször volt fiú, mint lány, teljesen értelmetlenné tette az ő esszenciáját. Végig ő volt a narrátorunk, amiben akkor is volt egy feminin energia, mikor férfiként született újjá, és egyszerűen ez nem fért össze szerintem az újabb és újabb helyzetével és testével.

Mint mondtam, két főhősünknek 18 éves koruk előtt kell minden egyes életük során megölniük egymást, ami szerintem rendkívül morbid. 17 évesen gyilkolásszák a másikat a legkülönfélébb módszerekkel, eszközökkel, még akkor is, ha ezalatt az idő alatt nem is tudtak normális kapcsolatot kialakítani egymás között. Szerintem sokkal jobban állt volna a karaktereknek, ha egy pár évvel idősebb és érettebb korosztályba helyezi őket a szerző, ahol aztán tényleg kibontakozhat, hogy mennyi bölcsességet szedtek magukra az elmúlt ezer évből; így csak fontoskodó tinédzsereknek tűntek, akiket nem tudtam komolyan venni az esetek többségében.

Azt hittem, hogy egy minden problémát áthidaló, szép és szívszorító szerelmes történethez lesz szerencsém, és azt hiszem, ez ütötte bele az utolsó szöget ennek a könyvnek a koporsójába, aminek a sírját maga a szerző ásta meg. A könyv egésze során mást sem éreztem, csak azt, hogy Evelyn hihetetlenül ragaszkodik Ardenhez, jövőt szeretne vele és igazi családot gyerekekkel, míg az álompasiként előadott férfiút ez a legkevésbé sem érdekelte. Megkeseredett karakterré vált, nem éreztem rajta azt a mindent felemésztő vonzalmat és szerelmet, sőt, kifejezetten számítóvá és manipulátorrá vált. A szeretet legkisebb morzsáját sem éreztem közöttük egy-két elhintett romantikusnak titulálható kijelentést leszámítva, és ez aztán hatalmas buktatója egy romantikusnak eladott történet esetében. A történet lezárása pedig kritikán alulira sikeredett, ettől nagyobb baromságot ki sem találhatott volna a szerző. Tényleg haragszom erre a könyvre, mert olyan jó lehetett volna, mégis egy átgondolatlan katyvasz lett a végére. Pedig olyan jól indult...

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Szeretlek, és szerettelek, és szeretni foglak."
   
   
2. "Mennyi erő van ebben a három szóban.
   Még mindig hiszek."
   
   
3. "A szíve kísértetház, amely köré maga ásott árkot."

Összességében: 3☆

Becsapva érzem magam.

El sem tudom mondani, mennyire vártam ennek a könyvnek a megjelenését, viszont azt már szavakba tudom önteni, hogy mekkorát csalódtam benne. Ugyan maga az alapötlet rendkívül egyedi és gondolatébresztő, a kivitelezés mégis inkoherens és számomra rendkívül frusztráló lett. Evelyn és Arden története csodálatos lehetett volna, de véleményem szerint a legkevésbé sem lett az. A könyv egésze a halálra és a szerelemre épült, de utóbbiból aligha egy szikrányit éreztem csak, és akkor még lehet, hogy sokat mondok. Elpazarolt lehetőségként éltem meg a történetet, nagyon nagy dolgokat lehetett volna kihozni belőle, de úgy érzem, Laura Steven teljesen másra helyezte a fókuszt, mint amit a fülszöveg ígért. 

Nyereményjáték:

Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint megkeresni a két főszereplő csuklóját összekötő vörös szalagot és a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik szó alatt rejtettük el.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway
Állomások:

04.14.: Csak olvass!
04.16.: Ambivalentina
04.18.: Kelly és Lupi olvas
04.20.: Fanni's Library
04.22.: Kitablar
04.24.: Könyv és más
04.26.: Hagyjatok! Olvasok!
04.28.: Utószó
04.30.: Spirit Bliss Sárga könyves út
05.02.: Sorok között
05.04.: This is my (book) universe.