Jeaniene Frost: Második kísértés

Sziasztok! 

Tavaly olvastam az Első lobbanást Jeaniene Frost írónőtől, ami Az éjszaka hercege sorozat kezdőkötete (az értékelésem róla itt található). Végre kezembe vettem a soron következő részt, azaz a Második kísértést, ami idén decemberben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál. Az írónőnek van még egy sorozata, a Cat és Bones, aminek kiadását a KMK folytatja, úgyhogy nem maradunk Frost könyvek nélkül. :)

Vigyázat, az értékelés spoileres lehet azoknak, akik még nem olvasták az első részt!

Fülszöveg:

"A Sötétség Hercegével randevúzni nem könnyű…

Leilát cserbenhagyják a képességei, és már nem tudja, mit tartogat számára a jövő. Ha ez még nem lenne elég, a szeretője, Vlad is távolságtartóan viselkedik vele. Bár Leila csak egy egyszerű halandó, ugyanakkor modern nő is, aki nem tűri az idők végeztéig az elutasítást – főleg attól a sötéten jóképű vámpírtól nem, aki még mindig nem ismeri el, hogy szerelmes belé.

A körülmények úgy hozzák, hogy Leila visszatér a karneválosok közé, de beüt a tragédia, és hirtelen egy gyilkos célkeresztjében találja magát, aki közelebb ólálkodik, mint gondolná. Leilának el kell döntenie, kiben bízik: a tüzes vámpírban, aki magasabbra korbácsolja szenvedélye lángját, mint bárki, vagy a megkínzott lovagban, aki több szeretne lenni egyszerű barátnál? A veszély már a közelben jár, és elég egyetlen rossz lépés, hogy Leilát az örök kárhozat várja.

Döntenie kell: örök szerelem vagy örök magány."

Véleményem a borítóról:
Őszinte leszek, engem már az első rész borítója sem vett le teljesen a lábamról, a második rész pedig nagyon nem szimpatikus nekem. A karakter, aki elméletileg Vlad, inkább hasonlít egy 35+-os férfire, mintsem egy Adonisz vámpírra, akiért döglenek az élők és a holtak egyaránt.

A történetről és a szereplőkről:

Ez az első vámpíros sorozat, amit olvasok, ezáltal minden új és érdekes számomra, de természetesen hallottam már rémhíreket a legendás Drakuláról, aki nem könyörül meg senkin és semmin. Mielőtt a Könyvmolyképző kezébe vette volna Az éjszaka hercege sorozatot, még nem ismertem Jeaniene munkásságát, de a két rész elolvasása után büszkén kijelenthetem, hogy a kedvenceim közé avattam az írónőt, és alig várom, hogy belekezdhessek a Cat és Bones sorozatba.

A második rész szinte ott kezdődik, ahol az első befejeződött. Szilágyi meghalt az ellene vívott küzdelemben, aminek következtében Leila elvesztette a képességét, ámde tűzálló lett Vladnak köszönhetően. Ezek után a mi könyörtelen hercegünk elkezdi hanyagolni a főhősnőt, aki természetesen ezt nem veszi jó néven. Ahogy az a fülszövegből is kiderült, Leila visszatér Amerikába, de elég megtévesztő a leírás, ugyanis nem sok időt tölt ott, a cselekmény legnagyobb része Romániában zajlik, és igazából szó sincs nagy döntéshozatalról Vlad és Maximus kapcsán, ami azért is plusz pont, mert az utóbbi vámpír nem igazán nőtt a szívemhez. 

Szereplőink rengeteg megpróbáltatást élnek át, de persze jut bőven a pikáns, erotikus részekből is. Leila egyre talpraesettebb, és nem engedi befolyásolni magát még akkor sem, ha az apja próbál beleszólni a döntéseibe, Vladról már nem is beszélve. Ez az egocentrikus, román herceg látszólag nem félti a főhősnőt, de valójában bármit megtenne érte, akár még változna is, ha kell. Viszont a kérdés még  mindig fennáll: képes-e a mindent elsöprő szerelem megváltoztatni egy ódivatú vámpírt, és legyőzni azt a megannyi ellenséget, aki arra vár, hogy szétszedje a párt?

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "– A szerelem szörnyű gyengeség. Tökéletes célpontot nyújt az ellenségeidnek, és óvatlanná tesz… jó esetben."
2. "– Négyszázharmincegy. 
   Pislogtam. 
   – Hogy mi? 
   – Abban az évben születtem. Vagyis, ahogy láthatod, nem ma jöttem le a falvédőről."
3. "– Elég ebből! Mondd meg, hol vagy!
   (…)
   – A Semmi Közöd Hozzá és a Kapd Be utca sarkán."

Összességében:

Annak ellenére, hogy lassan haladtam a kötettel, nagyon élveztem újra a mi román hercegünk kastélyában tölteni a napjaimat. Ismét kaptam mindent, amire vágytam: szerelmet, szenvedélyt, kalandokat és igen, még kegyetlenséget is, de ezek nélkül nem lenne hiteles egy romantikus, vámpíros történet. A szereplők jól kidolgozottak, egy percig sem unatkozunk mellettük. A sorozat első része is tetszetős volt számomra, de ezek után már kaparom a falat a folytatásért, Jeaniene nagyot alkotott ezúttal is.

Ti olvastatok már valamit az írónőtől? Ha igen, mit, és hogy tetszett?

Köszönöm, hogy velem tartottatok, találkozunk a következő bejegyzésnél!

Fanni