Sziasztok!
Bálint Erikának már a második könyve jelent meg nemrég a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, melyben egy nő útkeresését, önmaga megtalálását írja le, emellett pedig olyan komoly témákkal is foglalkozik, mint a megcsalás, a szülő-gyermek kapcsolat vagy a szexualitás. Tarts négy bloggerünkkel, kövesd a könyv turnéját, és nyerd meg a regény egy példányát!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634577096
ISBN: 9789634577096
Oldalszám: 288
Fülszöveg:
"Meddig tűröd, hogy nem szeretnek?
Léna ötvenéves orvosfeleség, akinek hazugságok tartják egyben kiüresedett házasságát, mégis megpróbálja apró örömökbe merülve túlélni a hétköznapokat.
Egy este megpillant a Facebookon egy képet a férjéről és egy idegen nőről, és rádöbben, itt az ideje, hogy szembenézzen önmagával, és a múltbéli démonaival. Képes vajon a szeretetre? És érdemes arra, hogy őt szeressék?
Lénának meg kell ismernie, és kell fogadnia önmagát testestől, lelkestől. Önkeresése során segíti nagyszájú, mindig vidám barátnője és szókimondó, kemény nővére, de nehezíti az útját az apja ridegsége, és az, hogy hiába akart jó szülő lenni, egyre távolodik saját lányától.
Felbukkan egy új férfi is az életében, de vajon Léna képes nyitni felé? Meg tudja ismerni az ölelés erejét és meg tudja tanulni, hogyan fejezze ki az érzelmeit? Képes lesz kilépni eddigi életéből?
Mit nyer és mit veszít, ha megtalálja önmagát?
Egy nő útja önmagához, nem csak nőknek.
A legfájdalmasabb felismerések egyike, amikor rájössz, nem egy másik ember áldozata vagy, hanem a saját magadé."
Véleményem a borítóról:
Tetszik, hogy letisztult, nem túl kihívó borítót kapott a könyv, és hogy illusztráció helyett fénykép hatású az összkép, bár ez alapján kicsit felhőtlen, boldog témájú műre következtetnék.
A történetről és a szereplőkről:
Bálint Erika könyveit eddig nem igazán ismertem, csupán molyon jöttek velem szembe néha napján. Szerencsére rábukkantam erre a kötetre a Blogturné Klub miatt, úgyhogy nem halogattam sokáig az olvasását, és 2020 első napjaiban gyorsan ki is végeztem tekintve, hogy elég rövid a terjedelme.
A csupán 288 oldalas könyv alatt Léna, az ötvenéves tanárnő élete a feje tetejére áll. A férjével, Robival olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy áthidalhatatlan szakadék lett köztük, a lányával, Zsúval egyáltalán nem találja a közös hangot, valamint megismerkedik egy 10 évvel fiatalabb férfival, aki olyan érzelmeket vált ki belőle, amikre Robi soha nem volt képes a több évtizedig tartó kapcsolatuk során. Lénának mérlegelnie kell: lenyelje a békát, és egy hagyománytisztelő feleségként tűrje el, hogy a férje amikor csak tudja, megcsalja és megalázza, vagy pedig ennyi idő után ugorjon fejest az ismeretlenbe, és adjon esélyt magának a boldogságra?
Úgy gondolom, hogy ez a könyv nagyon aktuális a mai társadalmunkat tekintve. Még mindig rengeteg olyan nő van, akibe már kiskorában belenevelték, hogy egy jó feleségnek muszáj eltűrnie az állandó megaláztatást, hiszen a férj az úr a háznál, a családnak pedig együtt kell maradnia, de ez nagyon nem helyénvaló így. Sajnos Léna neveltetése is ezen alapult, és csak ötvenéves korában tudta megérteni, hogy ő is érdemes a szeretetre és a mindent elsöprő szerelemre, csupán jó helyen kell keresni őket. Manapság azok a nők, akik boldogtalanok, félnek kilépni egy olyan kapcsolatból, ami már huzamosabb ideje tart, hiszen - mint Léna esetében is - tartanak attól, hogy elítéli őket a társadalom, vagy ha közelebbről nézzük, akár a közvetlen környezetükből pár személy.
Léna felnőtt lánya, Zsú már évek óta ellenszenves az anyjával, és az apját, Robit dicsőíti, pedig tulajdonképpen a férfi az okozója annak, hogy Léna sosem volt boldog. Ebből kifolyólag Zsú nekem egyáltalán nem volt szimpatikus, hiszen annyira csőlátású fiatal felnőtt létére, hogy egyszerűen nem tudtam elfogadni a karakterét. Minden egyes megmozdulása irritált, és nem értettem, hogy miért nem hajlandó egy kis figyelmet szentelni az anyjának is. Ez a figyelemhiány is az oka annak, hogy Léna nem tud boldog és felszabadult lenni egészen addig, amíg András fel nem figyel rá.
András képében nem csak a boldogság, de a változás is megjelent Léna életében. Egy új esélyt kap arra, hogy az életét úgy élje, ahogy szeretné, és ne kelljen olyan feleségként tengetnie a napjait, aki nem kap egy cseppnyi odafigyelést sem. Azonban Léna szíve hadban áll azzal, amit a józan ész diktál, de végsősoron a döntésén múlik a hátralevő élete is.
A csupán 288 oldalas könyv alatt Léna, az ötvenéves tanárnő élete a feje tetejére áll. A férjével, Robival olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy áthidalhatatlan szakadék lett köztük, a lányával, Zsúval egyáltalán nem találja a közös hangot, valamint megismerkedik egy 10 évvel fiatalabb férfival, aki olyan érzelmeket vált ki belőle, amikre Robi soha nem volt képes a több évtizedig tartó kapcsolatuk során. Lénának mérlegelnie kell: lenyelje a békát, és egy hagyománytisztelő feleségként tűrje el, hogy a férje amikor csak tudja, megcsalja és megalázza, vagy pedig ennyi idő után ugorjon fejest az ismeretlenbe, és adjon esélyt magának a boldogságra?
Úgy gondolom, hogy ez a könyv nagyon aktuális a mai társadalmunkat tekintve. Még mindig rengeteg olyan nő van, akibe már kiskorában belenevelték, hogy egy jó feleségnek muszáj eltűrnie az állandó megaláztatást, hiszen a férj az úr a háznál, a családnak pedig együtt kell maradnia, de ez nagyon nem helyénvaló így. Sajnos Léna neveltetése is ezen alapult, és csak ötvenéves korában tudta megérteni, hogy ő is érdemes a szeretetre és a mindent elsöprő szerelemre, csupán jó helyen kell keresni őket. Manapság azok a nők, akik boldogtalanok, félnek kilépni egy olyan kapcsolatból, ami már huzamosabb ideje tart, hiszen - mint Léna esetében is - tartanak attól, hogy elítéli őket a társadalom, vagy ha közelebbről nézzük, akár a közvetlen környezetükből pár személy.
Léna felnőtt lánya, Zsú már évek óta ellenszenves az anyjával, és az apját, Robit dicsőíti, pedig tulajdonképpen a férfi az okozója annak, hogy Léna sosem volt boldog. Ebből kifolyólag Zsú nekem egyáltalán nem volt szimpatikus, hiszen annyira csőlátású fiatal felnőtt létére, hogy egyszerűen nem tudtam elfogadni a karakterét. Minden egyes megmozdulása irritált, és nem értettem, hogy miért nem hajlandó egy kis figyelmet szentelni az anyjának is. Ez a figyelemhiány is az oka annak, hogy Léna nem tud boldog és felszabadult lenni egészen addig, amíg András fel nem figyel rá.
András képében nem csak a boldogság, de a változás is megjelent Léna életében. Egy új esélyt kap arra, hogy az életét úgy élje, ahogy szeretné, és ne kelljen olyan feleségként tengetnie a napjait, aki nem kap egy cseppnyi odafigyelést sem. Azonban Léna szíve hadban áll azzal, amit a józan ész diktál, de végsősoron a döntésén múlik a hátralevő élete is.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "Vágy és józanság váltakozik a lelkedben, mint egy szűnni nem akaró égiháború."
- "– És még mondja valaki, hogy a kaktuszok unalmasak! – mutatott körbe András.
– Én szeretem őket – mondta Léna. – A barátnőm szerint hasonlítok is rájuk.
András kérdő szemmel nézett rá.
– Mert tüskéket növesztek én is, hogy senki ne merjen a közelembe jönni." - "– Minden nap írni akartam neked, de tudtam, nem szabad – mondta, amikor elengedték egymást.
– És mit írtál volna?
– Mindig ugyanazt. Hogy szeretlek."
Összességében:
Örülök, hogy végre kiszakadtam egy kicsit a megszokott romantikus könyvek világából. Léna története annyira hétköznapi, hogy bármelyik boldogtalan házasságban élő nő lehetne a helyében. Nincsenek klisék, csupán a színtiszta, kendőzetlen igazság arról, hogy sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy csak akkor lesznek jó anyák és feleségek, ha minden örömöt megtagadnak maguktól, és hagyják, hogy a férfiak kiteljesedjenek, míg ők a háttérbe szorulva háztartást vezetnek, gyereket nevelnek és dolgoznak.
Akárhogy is tetszett ez a végtelenül realista olvasmány, hozzá kell tennem, hogy nem avattam új kedvencet. Zsú jelleme és Léna felesleges önmarcangolása miatt nem tudom azt mondani, hogy maximálisan elégedett vagyok a történettel, viszont az tagadhatatlan, hogy Bálint Erika ezúttal nagyot alkotott, és alig várom, hogy mást is olvashassak tőle.
Akárhogy is tetszett ez a végtelenül realista olvasmány, hozzá kell tennem, hogy nem avattam új kedvencet. Zsú jelleme és Léna felesleges önmarcangolása miatt nem tudom azt mondani, hogy maximálisan elégedett vagyok a történettel, viszont az tagadhatatlan, hogy Bálint Erika ezúttal nagyot alkotott, és alig várom, hogy mást is olvashassak tőle.
Nyereményjáték:
A regény főszereplője, Léna tanárként dolgozik egy középiskolában, ezért a mostani játékunkban az lesz a feladatod, hogy a bejegyzésekben kiemelt betűkből rakd ki egy-egy tantárgy nevét. Ha sikerült megtalálni mind a négy szót, az első betűiket összeolvasva megtudhatod Léna barátnőjének a nevét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomások:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése