Sziasztok!
A Jégvarázs című mese 2013-ben hódította meg magának a közönséget, azóta töretlen az emberek rajongása a rajzfilm iránt. Kicsik és nagyok egyaránt odavannak Elza és Anna nagyszerű történetéért. De vajon mi lett volna, ha a két lány egymástól külön nőtt volna fel és egyáltalán nem emlékezne egymásra? Mi történt volna akkor, ha nem a meséből ismert módon alakul a történet? A Manó Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Sorsfordító történetek legújabb részéből ez is kiderül. Tartsatok velünk, merüljetek el a Jégvarázs világában és vigyétek haza a kiadó által felajánlott három nyeremény könyv egyikét.
Kiadó: Manó Könyvek Kiadó
ISBN: 9789634038351
ISBN: 9789634038351
Oldalszám: 368
Fordító: Herman Alexandra
Eredeti cím: Conceal, Don't Feel
Megjelenési dátum: 2020. 05. 25.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
Mi lett volna, ha Elza és Anna nem is ismerik egymást?
Véleményem a borítóról:
Úgy érzem, hogy engem minden a Sorsfordító történetek sorozathoz tartozó kötet el tud varázsolni a csodás borítójával és a színes lapéleivel. Akárcsak a Mulanról szóló könyv, ez is varázslatos külsőt kapott, ami teljes mértékben illik a mesefilmhez és a történethez is. Tetszik ez a sziluettes megoldás, és nagyon remélem, hogy hamarosan a sorozat többi kötete is elérhető lesz kis országunkban, már csak a szebbnél szebb borítók miatt is.
A történetről és a szereplőkről:
A könyv értékelése előtt egy vallomással tartozom: egészen eddig nem láttam a Jégvarázst. A körülötte lévő nagy hype, és az, hogy mindenhol ezt a mesét látom, teljesen elvette a kedvemet tőle, pedig alapvetően hatalmas Disney-fan vagyok. Azonban a Mulanról szóló kötet annyira jó volt, hogy mindenképp folytatni szeretném a Sorsfordító történetek sorozatot, ezért kénytelen voltam megnézni a mesét. Szerencsére kapóra jött, hogy bébiszitterkedem, így a gyereket is, és magamat is el tudtam varázsolni 108 percre Arandelle-be, hogy megismerkedjünk Anna és Elza történetével. Mondanom sem kell, mindkettőnket magával rántott ez az aranyos mese, mely a szeretet jelentőségére hívja fel a figyelmünket. Ezek után sokkal nagyobb kedvvel vágtam bele a könyv olvasásába, és úgy gondolom, hogy megérte kézbe vennem ezt a történetet is.
Mint ahogy az a fülszövegből is kiderül, Anna és Elza nem ismerik egymást a történet kezdetekor. Anna egy kisvárosban, Harmonban tölti mindennapjait, és gyermekkorától kezdve segít a szüleinek a család pékségében. Különleges specialitásává válik a hóember alakú süti, amit az Arandelle-ben lakó nagynénje, Freya is nagyon szeret. Anna számára Freya látogatásai jelentik a felszabadulást, hiszen ilyenkor egy kicsit kiszakadhat a monoton hétköznapokból, és a fővárosról álmodozhat, ahova mindenképp el akar jutni. Célja, hogy Arandelle-ben megalapítsa a saját pékségét, azonban a szülei ódzkodnak ettől az ötlettől, és semmiképp sem akarják a város közelébe engedni a lányukat. Ebből adódóan a könyv egyik fő kérdése egy olyan probléma, ami még napjainkban is aktuális; ez nem más, mint a függetlenedés, a családi fészek elhagyása. Természetesen Anna esetében bőven van ok az aggodalomra a szülők részéről - tekintve, hogy távol kell tartaniuk Elzától -, de úgy vélem, hogy ez még most is tipikus szülő-gyerek vitatémának számít. Így hát a locsi-fecsi, néha kelekótya, de szeretetre méltó Anna a fővárosról álmodozik, miközben úgy érzi, hogy valami - vagy valaki - hiányzik az életéből, Arandelle pedig megmagyarázhatatlan módon vonzza őt.
Eközben Elza minden idejét a tanulásnak szenteli, és arra vértezi magát lelkiekben, hogy szülei halála után átvegye a trónt. Arra azonban senki sem számít, hogy a királyi pár hirtelen meghal egy hajóbaleset következtében. A 18 éves hercegnőt ez a tragédia derült égből villámcsapásként éri, és teljesen magába fordul. Viszont ez a katasztrófa elindított benne egy folyamatot: rájött, hogy varázsereje van, amit ő inkább átoknak tekint, mintsem áldásnak. Elzának szembe kell néznie a felelősséggel, ami a vállát nyomja, de a magány kezdi felemészteni őt. Az ereje egyre hatalmasabb, és a kastélyban számos titok bújik meg a falak között, nem mellesleg az általa teremtett hóember, Olaf is állandóan egy Anna nevű lányról beszél. A kérdés csak az, hogy ki az az Anna, és miért érez Elza hatalmas vágyat arra, hogy megtalálja őt?
A történet során fontos szerephez jutott Kristoff és Sven, és elmondhatom, hogy mindketten aranyos, nem felszínes karakterek. Imádtam a fiú és Anna közti kimondatlan vonzalmat, hiszen egy-egy megnyilvánulásukból látni lehetett, hogy mennyire szimpatizálnak egymással, és sokszor zavarba is jönnek a másik jelenléte miatt. Természetesen nem ezen van a hangsúly, de ettől függetlenül végtelenül cukik voltak, és a kettejük játékos huzavonája sokszor mosolyt csalhat az olvasó arcára.
A könyv nem a mesefilm befejezése, sokkal inkább az egész mese újragondolása - ezért is retelling. Természetesen a cselekmény nem egy és ugyanaz, de a szemfülesek észrevehetik, hogy számos filmből átvett párbeszéd is van Jen Calonita könyvében, valamint az írónő minden szereplőt megjelenített a Ne érezz, ne kérdezzben is. A mellékszereplők nem kaptak nagy hangsúlyt a filmben, ehhez képest a könyvben jobban ki tudtak bontakozni, és többen közülük szimpatikussá is váltak. Hans és Bronzország hercegének karaktere papírra vetve talán még utálatosabbak voltak, mint az eredeti történetben, de ez is hozzátett ahhoz, hogy a könyv kidolgozottabbnak hasson.
Nem tudom azt mondani, hogy a sorozat ezen kötete annyira tetszett, mint a Fénytörések. Mulan történetéhez egészen máshogy viszonyultam, hiszen már gyermekként is imádtam őt. Ennek ellenére megszerettem a testvérpárt, hiszen a köztük lévő szeretet és kötődés még úgy is kézzel fogható, hogy kezdetben nem emlékeztek egymásra. Mindkét lány hosszú utat tett meg azért, hogy megtalálják egymást és önmagukat is, és ez pont így volt jól. Frozen-rajongóknak kötelező olvasmány, de azoknak is csak ajánlani tudom, akik hozzám hasonlóan vonakodtak Elza és Anna történetétől.
Top 3 kedvenc idézetem:
Évekig hallani sem akartam a Jégvarázsról, mert számomra túl nagy volt a hype, ami körülölelte. Azonban mikor befejeztem a Fénytöréseket, tudtam, hogy folytatni szeretném a Sorsfordító történetek sorozatot. Nem bántam meg, hogy belevetettem magam Anna és Elza világába, habár szerintem a könyv sokkal jobb, mint a film.
Egy egymástól elszakított testvérpár, egy átok, egy titok. Úgy gondolom, ettől jobb kiindulópont nem is kellhet egy kalandos, tanulságos történethez. A Ne érezz, ne kérdezz! megmutatja, hogy mekkora kötődés tud kialakulni a testvérek között, és felhívja a figyelmünket arra, hogy milyen értékes is a család. Ez egy mese a szeretetről, az önfeláldozásról, önmagunk megismeréséről és a béklyóink lebirkózásáról. Frozen-rajongóknak kötelező olvasmány, de azoknak is csak ajánlani tudom, akik hozzám hasonlóan vonakodtak Elza és Anna történetétől.
Nyereményjáték:
Mivel a Ne érezz, ne kérdezz című könyv a Jégvarázs című mesét dolgozza fel, így a játékot a mese legikonikusabb dala ihlette, amelynek a címe magyarul Legyen hó. Nincs más dolgotok, mint megkeresni minden bejegyzésben azt a szót, mely a hópelyhet rejti.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
Fülszöveg:
Mi lett volna, ha Elza és Anna nem is ismerik egymást?
Egy napon Elza lesz Arandelle királynője. Rengeteg felelősséggel és elvárással kell majd megbirkóznia, a megválaszolatlan kérdésekről nem is szólva. Vajon milyen vezető válik majd belőle? Mikor kell kérőt választania? És vajon miért él benne régóta mélyen elrejtve az érzés, hogy egy nagyon fontos része hiányzik?
Szülei váratlan halála után Elzának hamarabb kell választ találnia az életét övező számtalan kérdésre, mint remélte. A királyság egyetlen uralkodójaként magányosabbnak érzi magát, mint valaha. Amikor azonban titokzatos erők lépnek működésbe, Elza elvesztett gyermekkori emlékei kezdenek visszatérni – képek jelennek meg előtte egy hozzá nagyon hasonló kislányról. Hogy kitöltse a benne lakozó űrt, Elza embert próbáló utazásra indul jeges királyságán át, hogy visszafordítson egy szörnyű átkot …, és megtalálja Arandelle elveszett hercegnőjét.Úgy érzem, hogy engem minden a Sorsfordító történetek sorozathoz tartozó kötet el tud varázsolni a csodás borítójával és a színes lapéleivel. Akárcsak a Mulanról szóló könyv, ez is varázslatos külsőt kapott, ami teljes mértékben illik a mesefilmhez és a történethez is. Tetszik ez a sziluettes megoldás, és nagyon remélem, hogy hamarosan a sorozat többi kötete is elérhető lesz kis országunkban, már csak a szebbnél szebb borítók miatt is.
A történetről és a szereplőkről:
A könyv értékelése előtt egy vallomással tartozom: egészen eddig nem láttam a Jégvarázst. A körülötte lévő nagy hype, és az, hogy mindenhol ezt a mesét látom, teljesen elvette a kedvemet tőle, pedig alapvetően hatalmas Disney-fan vagyok. Azonban a Mulanról szóló kötet annyira jó volt, hogy mindenképp folytatni szeretném a Sorsfordító történetek sorozatot, ezért kénytelen voltam megnézni a mesét. Szerencsére kapóra jött, hogy bébiszitterkedem, így a gyereket is, és magamat is el tudtam varázsolni 108 percre Arandelle-be, hogy megismerkedjünk Anna és Elza történetével. Mondanom sem kell, mindkettőnket magával rántott ez az aranyos mese, mely a szeretet jelentőségére hívja fel a figyelmünket. Ezek után sokkal nagyobb kedvvel vágtam bele a könyv olvasásába, és úgy gondolom, hogy megérte kézbe vennem ezt a történetet is.
Mint ahogy az a fülszövegből is kiderül, Anna és Elza nem ismerik egymást a történet kezdetekor. Anna egy kisvárosban, Harmonban tölti mindennapjait, és gyermekkorától kezdve segít a szüleinek a család pékségében. Különleges specialitásává válik a hóember alakú süti, amit az Arandelle-ben lakó nagynénje, Freya is nagyon szeret. Anna számára Freya látogatásai jelentik a felszabadulást, hiszen ilyenkor egy kicsit kiszakadhat a monoton hétköznapokból, és a fővárosról álmodozhat, ahova mindenképp el akar jutni. Célja, hogy Arandelle-ben megalapítsa a saját pékségét, azonban a szülei ódzkodnak ettől az ötlettől, és semmiképp sem akarják a város közelébe engedni a lányukat. Ebből adódóan a könyv egyik fő kérdése egy olyan probléma, ami még napjainkban is aktuális; ez nem más, mint a függetlenedés, a családi fészek elhagyása. Természetesen Anna esetében bőven van ok az aggodalomra a szülők részéről - tekintve, hogy távol kell tartaniuk Elzától -, de úgy vélem, hogy ez még most is tipikus szülő-gyerek vitatémának számít. Így hát a locsi-fecsi, néha kelekótya, de szeretetre méltó Anna a fővárosról álmodozik, miközben úgy érzi, hogy valami - vagy valaki - hiányzik az életéből, Arandelle pedig megmagyarázhatatlan módon vonzza őt.
Eközben Elza minden idejét a tanulásnak szenteli, és arra vértezi magát lelkiekben, hogy szülei halála után átvegye a trónt. Arra azonban senki sem számít, hogy a királyi pár hirtelen meghal egy hajóbaleset következtében. A 18 éves hercegnőt ez a tragédia derült égből villámcsapásként éri, és teljesen magába fordul. Viszont ez a katasztrófa elindított benne egy folyamatot: rájött, hogy varázsereje van, amit ő inkább átoknak tekint, mintsem áldásnak. Elzának szembe kell néznie a felelősséggel, ami a vállát nyomja, de a magány kezdi felemészteni őt. Az ereje egyre hatalmasabb, és a kastélyban számos titok bújik meg a falak között, nem mellesleg az általa teremtett hóember, Olaf is állandóan egy Anna nevű lányról beszél. A kérdés csak az, hogy ki az az Anna, és miért érez Elza hatalmas vágyat arra, hogy megtalálja őt?
A történet során fontos szerephez jutott Kristoff és Sven, és elmondhatom, hogy mindketten aranyos, nem felszínes karakterek. Imádtam a fiú és Anna közti kimondatlan vonzalmat, hiszen egy-egy megnyilvánulásukból látni lehetett, hogy mennyire szimpatizálnak egymással, és sokszor zavarba is jönnek a másik jelenléte miatt. Természetesen nem ezen van a hangsúly, de ettől függetlenül végtelenül cukik voltak, és a kettejük játékos huzavonája sokszor mosolyt csalhat az olvasó arcára.
A könyv nem a mesefilm befejezése, sokkal inkább az egész mese újragondolása - ezért is retelling. Természetesen a cselekmény nem egy és ugyanaz, de a szemfülesek észrevehetik, hogy számos filmből átvett párbeszéd is van Jen Calonita könyvében, valamint az írónő minden szereplőt megjelenített a Ne érezz, ne kérdezzben is. A mellékszereplők nem kaptak nagy hangsúlyt a filmben, ehhez képest a könyvben jobban ki tudtak bontakozni, és többen közülük szimpatikussá is váltak. Hans és Bronzország hercegének karaktere papírra vetve talán még utálatosabbak voltak, mint az eredeti történetben, de ez is hozzátett ahhoz, hogy a könyv kidolgozottabbnak hasson.
Nem tudom azt mondani, hogy a sorozat ezen kötete annyira tetszett, mint a Fénytörések. Mulan történetéhez egészen máshogy viszonyultam, hiszen már gyermekként is imádtam őt. Ennek ellenére megszerettem a testvérpárt, hiszen a köztük lévő szeretet és kötődés még úgy is kézzel fogható, hogy kezdetben nem emlékeztek egymásra. Mindkét lány hosszú utat tett meg azért, hogy megtalálják egymást és önmagukat is, és ez pont így volt jól. Frozen-rajongóknak kötelező olvasmány, de azoknak is csak ajánlani tudom, akik hozzám hasonlóan vonakodtak Elza és Anna történetétől.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "– Ez elég ciki – mondta Anna, miközben megpróbált felállni. – Mármint, nem te vagy ciki. Te csodás vagy. Vagyis, micsoda?"
- "– Ez igaz – kotyogott közbe Olaf. – Elza nem volt megelégedve a hajával. Azt akarták, hogy feltűzve hordja. Azt kérdezte tőlem: „Olaf, szerinted feltűzzem?” Én meg azt mondtam: „Nem tudom, nekem nincs hajam”."
- "– A vagyon jön és megy – de a tudást sosem veheti el tőled senki."
Évekig hallani sem akartam a Jégvarázsról, mert számomra túl nagy volt a hype, ami körülölelte. Azonban mikor befejeztem a Fénytöréseket, tudtam, hogy folytatni szeretném a Sorsfordító történetek sorozatot. Nem bántam meg, hogy belevetettem magam Anna és Elza világába, habár szerintem a könyv sokkal jobb, mint a film.
Egy egymástól elszakított testvérpár, egy átok, egy titok. Úgy gondolom, ettől jobb kiindulópont nem is kellhet egy kalandos, tanulságos történethez. A Ne érezz, ne kérdezz! megmutatja, hogy mekkora kötődés tud kialakulni a testvérek között, és felhívja a figyelmünket arra, hogy milyen értékes is a család. Ez egy mese a szeretetről, az önfeláldozásról, önmagunk megismeréséről és a béklyóink lebirkózásáról. Frozen-rajongóknak kötelező olvasmány, de azoknak is csak ajánlani tudom, akik hozzám hasonlóan vonakodtak Elza és Anna történetétől.
Nyereményjáték:
Mivel a Ne érezz, ne kérdezz című könyv a Jégvarázs című mesét dolgozza fel, így a játékot a mese legikonikusabb dala ihlette, amelynek a címe magyarul Legyen hó. Nincs más dolgotok, mint megkeresni minden bejegyzésben azt a szót, mely a hópelyhet rejti.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
06.21 - Csak olvass!
06.22 - Utószó
06.23 - Flora the Sweaterist
06.24 - Csak olvass! (extra)
06.25 - Fanni's Library
06.26 - Readinspo
06.27 - Utószó (extra)
06.29 - Fanni's Library (extra)
07.01 - Könyv és más
07.03 - Dreamworld
07.04 - Spirit Bliss Sárga könyves út
07.05 - Hagyjatok! Olvasok!
07.06 - Dreamworld (extra)
07.07 - Sorok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése