Örkény István: Egyperces novellák {Értékelés}

Sziasztok!

A gimnáziumi éveim során több novelláskötet is megfordult a kezeim közt, de Örkény munkássága fogott meg legjobban. Ebben a bejegyzésben az író Egyperceseit tartalmazó kötetet mutatom be és értékelem. Innen is nagyon köszönöm a recenziós példányt a Helikon Kiadónak!

Adatok:

Kiadó: Helikon Kiadó
ISBN: 9789634790181

Oldalszám: 762

Megjelenési dátum: 2018. 04. 05.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:

Az „egyperces” jelző már Örkény István életében közkedvelt kifejezéssé vált, s máig is temérdek szókapcsolatban idézik. Kevés olyan klasszikus írói lelemény akad, amely ennyire beépült volna nyelvünkbe, tudatunkba, mint az egyperces novella, Örkény műfaji találmánya. Humorán, prózatechnikáján, az irodalmi gondolkodást megújító szemléletén olvasónemzedékek sora nőtt fel.

Magasfeszültség néhány oldalon, néhány sorban vagy csupán a címadásban. A huszadik század háborús-diktatúrás-forradalmas tapasztalatai, a jelenkor abszurditásai egy-egy villanásba sűrítve. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideák groteszk látványa – de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos szépsége. Mert Örkényt keserű nevetéssel ez a kérdés foglalkoztatta a leginkább: történelmi méretű kiszolgáltatottságában milyen a mégiscsak pótolhatatlan ember. Az Egyperces novellák kurta mítoszaiban hősök születnek: Janász Jenő, a fronton elesett nótafaragó katona, akinek épp elkezdett szerzeményét senki sem képes befejezni; Wolfné, a nevét elnyerő hivatali rabszolga; Zetelaki, a holta után is játékra kész színész. És persze Varsányiné, aki az elpusztult Budapesten is egérirtást vállal.

Véleményem a borítóról:
Számos kiadónál, a legkülönfélébb borítókkal jelent már meg ez a kötet az első verzió óta, nekem mégis ez tetszik legjobban a maga egyszerűségével és letisztultságával.

A történetről és a szereplőkről:
Örkény István neve hallatán sokaknak a középiskolai magyarórák ugranak be, ahol a tanárok előszeretettel titulálták őt groteszk és abszurd írónak - már, ha jutott egyáltalán idő a tanmenetben arra, hogy szót ejtsenek róla. Azt azonban vélhetően kevesebben tudják, hogy a munkássága nem merül ki ebben, és nem áll meg a tudomány a kötelező olvasmányok után.

Nehéz összefoglalni ezt a kötetet. Ahány novella, annyi érzelem és gondolat merült fel bennem. Voltak olyanok, amiket imádtam, és még olvastam volna tovább, de érthetően akadtak olyanok is, amik nem fogtak meg, vagy csak szimplán nem értettem meg. Ennek ellenére egy biztos: még sokszor elő fogom venni ezt a kötetet.

Az író tehetsége vitathatatlan. Annyira sokrétűek a művei, hogy nem lehet a már emlegetett "abszurd-groteszk" jelzőkkel beskatulyázni, hiszen ezeknél sokkal több van benne. Mindenből kapunk egy kicsit, legyen szó családról, munkáról, szórakozásról, vagy a korabeli politikai nézetekről. Igaz, az utóbbi engem még a mai állapotában sem érdekel, mégis érdekes volt látni, hogy akkoriban milyen szélsőségek voltak.

A kötet hatalmas előnye, hogy nem igényel állandó figyelmet. A benne lévő művek önállóan, egymástól függetlenül is olvashatóak. Bevallom, ezt nagyon szerettem benne, tekintve, hogy az ilyen terjedelmű kötetek olvasásával rendszeresen lassan, szenvedősen haladok. Ellenben ezek a kis novellák tökéletes kikapcsolódást nyújtottak, mikor épp nem volt kedvem egy több száz oldalas történethez; mikor fáradtan nem volt kapacitásom máshoz; vagy mikor két órám közötti rohanásban volt szabad öt percem olvasni a buszon.

A nevük ellenére ezek nem egypercesek. Valamelyiket már elolvasni sem egy percbe telik, viszont én mégis arra gondolok, hogy ezek a nyúlfarknyi művek olvasás után is velem maradtak és elgondolkodtattak. Néha még egy kerek, egész történet sem képes ezt a hatást elérni nálam, erre jön Örkény, és a rengeteg egypercesével megteszi. Nem gondoltam volna, hogy a Tóték elolvasása után próbálkozom még az író műveivel - habár ez magyar szakos hallagtóként elég abszurd feltételezés -, mindenesetre örülök, hogy kapott tőlem még egy esélyt, hiszen sokat veszítettem volna, ha kihagyom ezt az élményt.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Mindnyájan tudunk valamit, és azt senki sem képes utánunk csinálni. Ez így van."
2. "Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitellik."
3. "Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók!"

Összességében:
Emelt magyarosként volt szerencsém több ízben is megismerkedni Örkény munkásságával a gimnázium során, mégis kevésnek éreztem az ismereteimet vele kapcsolatban. Az Egyperces novelláknak köszönhetően mélyebben is belemerülhetünk a 20. század egyik közkedvelt írójának munkásságába, akinek a műveit a magyartanárok leginkább a groteszk és abszurd jelzőkkel illetnek. Bevallom, bennem is ez a két szó maradt meg róla leginkább, de az Egyperces novellák - amik annyira nem is egypercesek, hiszen a mélyenszántó gondolatok a könyv befejezése után is az olvasóval maradnak - erre rácáfolnak, tekintve, hogy érzések sokasága cikázott át rajtam egy-egy novella olvasása közben.