Lucy Score: Amin sosem leszünk túl {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A Pioneer Books legújabb Piros Pipacs kötete, az Amin sosem leszünk túl borítóját aranyos százszorszépek díszítik. Lucy Score lehengerlő romantikus komédiája Észak Virginia egyik bájos kisvárosába, Knockemoutba invitálja az olvasót, hogy tanúja legyen egy jó kislány és egy rossz fiú egymásra találásának. S hogy ennek mi köze az említett százszorszépekhez? A könyvből kiderül! 😉

Adatok:

Kiadó: Pioneer Books
ISBN: 9786156187826

Oldalszám: 656

Fordító: Bótyik Bettina Zora

Eredeti cím: Things We Never Got Over

Megjelenési dátum: 2023. 02. 17.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Knox ​örömmel játssza a rosszfiú szerepét, az életét pedig épp úgy szereti, mint a kávéját: magában. Egyedül basset houndját, Waylont tűri meg maga mellett. Knox ki nem állhatja a drámát, még akkor sem, ha az egy szökevény menyasszony formájában kopogtat az ajtaján.
Naomi persze nemcsak úgy elszökött az esküvőjéről, hanem mentőmisszióra indult, hogy kiszabadítsa rég látott ikertestvérét Knockmeutból, ebből a bárdolatlan városkából, ahol a vitákat hagyományos módon rendezik: némi ütlegeléssel és pár korsó sörrel. Többnyire ebben a sorrendben.
Azonban Naomi pechjére gonosz ikertestvére semmit sem változott az elmúlt években. Tina rövid úton meglovasítja testvére autóját és pénzét, cserébe viszont valami teljesen váratlan dolgot hagy rá: egy unokahúgot. Naomi így pénz, autó, lakás és munka nélkül ragad egy teljesen ismeretlen városban, ahol bónuszként egy vadóc 11 évesnek is a gondját kellene viselnie.
Knoxnak jó oka van rá, hogy ne bonyolódjon komplikált kapcsolatokba és ne kezdjen zűrös nőkkel. De miután Naomi élete épp lassított felvételben omlik össze előtte, legalább annyit megtesz, hogy kihúzza őt a csávából. Amint aztán Naomi összeszedi magát, visszatérhet nyugodt, magányos életéhez.
Legalábbis ez a terv – egészen addig, amíg valódi veszély nem üti fel a fejét.
Lucy Score lehengerlő romantikus komédiája az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere.

Véleményem a borítóról:
Végre egy olyan romantikus könyv, amely borítóján emberek semmiféle alakban sem jelennek meg! Sokkal szívesebben nézek ilyen letisztult borítókat, mellesleg még plusz jelentése is van a százszorszépek miatt.

A történetről és a szereplőkről:
Aktív TikTok-felhasználó lévén már számos könyvmolynál felfigyeltem a tavalyi év során erre a könyvre. Éreztem, hogy ez bizony tipikusan egy olyan romantikus történet, ami biztosan elnyerné a tetszésemet, ennek ellenére sosem jutottam el odáig, hogy megrendeljem angolul. Úgy tűnik, ez nem is olyan nagy probléma, elvégre a Pioneer Books nagyon hamar, az eredeti megjelenéstől számítva egy éven belül megjelentette magyarul is, így tudtam, hogy eljött az én időm, muszáj megismerkednem Lucy Score munkásságával.

Nem kertelek, engem rendesen megnyert magának ez a könyv. Lehet, hogy kiszámítható, lehet, hogy valószerűtlen, de egyszerűen egyetlen apró kis hibája sem tudott érdekelni. Szerettem a hangulatát, a szereplőket, a kapcsolatok kialakulását, a kisvárosi légkört, hovatovább szerintem még a drámai jelenetek is jól álltak neki, pedig ezeket nem kifejezetten szeretem egyéb esetben.

Lucy Score stílusa elragadó, még fordításban is. Egyszerű, könnyen érthető, humoros és fenntartja az olvasók figyelmét. A karaktereit vagy szereted, vagy utálod, de mindegyiknek megvan a maga szerepe, ez pedig szerintem kiemelten fontos egy ennyi mellékszereplővel operáló, hosszú történet esetében.

A cselekményt két szemszögből ismerhetjük meg, amelyek elég jól elkülönülnek egymástól. Knox és Naomi személyében ismerjük meg a narrátorokat, így betekintést nyerünk a gondolataikba, amiért nem lehetek elég hálás - nincs is jobb, mint egy morcos viking pasi álarca mögé látni. Könnyen megszerettem őket, így nem bántam a váltakozó szemszögeket.

A történet kezdetekor Naomival én is sokk hatása alá kerültem; a fiatal nő ikertestvére, Tina ugyanis Naomira hagyta (nem hivatalosan) az addig említésre sem méltatott lányát, Waylay-t. Waylay egy végtelenül aranyos, ugyanakkor bizalmatlan kislány, aki a tinédzser évek küszöbén áll, így Naomi többszörösen is bonyolult helyzetbe kerül. Először is meg kell ismernie Waylay-t, biztosítania kell a kislány számára egy megfelelő lakhelyet, meg kell teremtenie a kettejük fenntartásához szükséges anyagiakat, arról nem is beszélve, hogy helyt kell állnia Knockemout kisvárosában, ahol először mindenki a bajkeverő Tinának hiszi őt. Ó, és mondtam már, hogy az esküvőjéről menekült el Tina hívása miatt? Szóval igen, elég kaotikus lett egy nap alatt Naomi élete, amelyet a jóképű, de kiállhatatlan Knox is megnehezít.

Knox Knockemout kisvárosának egyik legismertebb agglegénye, akit megelőz a rossz híre a nők körében, a szeretteit tekintve azonban vajra lehet kenni. Gondolom ebből már rájöhettetek, hogy egy kívül ízig-vérig macsó, belül pedig nagyon is nagylelkű férfi karakterről van szó, és nem mondhatnám, hogy ez ellenemre volt.

Tekintve, hogy mekkora a különbség a két főszereplő között, azt hihetnénk, hogy ez a táv áthidalhatatlan. Ha metaforákat kellene keresnem, azt mondanám, hogy Naomi maga a megtestesült napfény; ahova beteszi a lábát, ott a rossz kedv semmissé válik, és igyekszik mindenkinek a kedvére tenni. Ehhez képest Knox egy kőszikla, öntörvényű, a saját feje után megy, és a legkevésbé sem érdekli, hogy ki mit gondol róla. Személy szerint nagyon szeretem az ilyen egymásra találásokat, pláne, hogy jelen esetben 30-40 éves karakterekről beszélünk, akiknek alaposan össze kell csiszolódnia.

A cselekményről többet nem is árulnék el azon kívül, hogy hihetetlenül vicces és szívmelengető jeleneteknek lehetünk szemtanúi. Az Amin sosem leszünk túl előtt nem nagyon olvastam kisvárosi környezetben játszódó romantikus történetet, így egészen újfajta élményekkel is gazdagodtam. Magával ragadott a Naomi és Knox közötti feszültség, a környezet, a knockemouti lakosok, a kutyák(!), a családi kötelékek és igazából a könyv egésze. Nagyon várom, hogy olvashassam a sorozat következő részét, amelynek a főszereplői már más karakterek lesznek. Ezennel pedig kijelentem, hogy jelen esetben ezzel a könyvvel új kedvencet avattam, pedig nem számítottam rá.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "De a veszteség a szeretet része."
2. "Lehet, hogy nem minden változás rossz."
3. "Vannak olyan dolgok az életben, amiken sosem leszünk túl."

Összességében:
Úgy örülök, hogy egy hazai kiadó is felfigyelt erre a sorozatra! Már rengeteget szemeztem vele angolul, de azt hiszem, jól tettem, hogy kivártam a magyar fordítást - ami megjegyzem, szerintem tökéletes lett.

Nagyon könnyed, nagyon szerethető, vicces, aranyos és feszültséggel teli ez a történet. Számítottam rá, hogy tetszeni fog, de nem gondoltam volna, hogy ennyire.

Igaz, nemrég fejeztem be, de már most azt fontolgatom, hogy újraolvasom. Nem tudom, vagy inkább nem akarom elengedni Knockemout lakóit, és már alig várom, hogy megjelenjen a sorozat következő része, főszerepben Nash-sel. *-*

Nyereményjáték:

Mostani blogturnénk minden állomásán a regényhez kapcsolódó olyan kérdést találtok, amelyekre a választ a blogbejegyzésekben vagy éppen a fülszövegben is megtalálhattok. A helyes válaszokat a rafflecopter megfelelő dobozába beírva várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kérdés: Milyen rokoni kapcsolatban áll egymással Tina és Naomi?

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

04.09. – Angelika blogja

04.12. – Kelly & Lupi olvas

04.15. – Könyvvilág

04.18. – Fanni’s Library