Az Anassa Könyvek májusi újdonsága egy romantikus fantasy trilógia első része. Az Ónix hajnala egy veszélyes utazásra invitálja az olvasóit a háború sújtotta Evendell földjére, ahol semmi (és senki) sem az, aminek látszik. Nagyon köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507297
ISBN: 9786156507297
Oldalszám: 400
Fordító: Farkas Veronika
Eredeti cím: A Dawn of Onyx
Megjelenési dátum: 2024. 05. 09.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
A sötétség királya elfogta.
Most meg kell találnia magában a fényt.
Arwen Valondale soha nem tartotta magát különösebben bátornak, így végképp nem gondolta volna, hogy egy napon majd a saját élete árán próbálja megmenteni az öccsét. Amikor azonban ez megtörténik, a kontinens legveszedelmesebb királyságának foglyává válik, és a gonosz ónixi király katonáinak gyógyítására kell használnia rejtélyes, mágikus képességeit.
Ráadásul a kastélyt, ahol őrzik, ősöreg, szörnyetegekkel teli erdő veszi körül, így Arwennek nem elég túljárni a fogvatartói eszén: ha meg akar szökni, szövetkeznie kell titokzatos rabtársával. Az illető viszont sajnos éppolyan dühítően viselkedik, mint amilyen agyafúrt – és nagyon úgy tűnik, mintha kéjes élvezettel játszadozna a lány legmélyebb félelmeivel.
Arwennek azonban nincs választása, ebben a helyzetben nem engedhet meg magának olyan luxust, mint a bizalom. Nemsokára ármányos nemesekkel, sötét mágiával és veszedelmes lényekkel kell megküzdenie, ugyanakkor arra is rájön, hogy a gyógyítás ereje mellett olyan képességek is szunnyadnak benne, amelyek csak a megfelelő pillanatra várnak ahhoz, hogy kibontakozhassanak. Ha ez megtörténik, akkor Arwen talán ép bőrrel szabadulhat élete legveszélyesebb helyzetéből.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
A sötétség királya elfogta.
Most meg kell találnia magában a fényt.
Arwen Valondale soha nem tartotta magát különösebben bátornak, így végképp nem gondolta volna, hogy egy napon majd a saját élete árán próbálja megmenteni az öccsét. Amikor azonban ez megtörténik, a kontinens legveszedelmesebb királyságának foglyává válik, és a gonosz ónixi király katonáinak gyógyítására kell használnia rejtélyes, mágikus képességeit.
Ráadásul a kastélyt, ahol őrzik, ősöreg, szörnyetegekkel teli erdő veszi körül, így Arwennek nem elég túljárni a fogvatartói eszén: ha meg akar szökni, szövetkeznie kell titokzatos rabtársával. Az illető viszont sajnos éppolyan dühítően viselkedik, mint amilyen agyafúrt – és nagyon úgy tűnik, mintha kéjes élvezettel játszadozna a lány legmélyebb félelmeivel.
Arwennek azonban nincs választása, ebben a helyzetben nem engedhet meg magának olyan luxust, mint a bizalom. Nemsokára ármányos nemesekkel, sötét mágiával és veszedelmes lényekkel kell megküzdenie, ugyanakkor arra is rájön, hogy a gyógyítás ereje mellett olyan képességek is szunnyadnak benne, amelyek csak a megfelelő pillanatra várnak ahhoz, hogy kibontakozhassanak. Ha ez megtörténik, akkor Arwen talán ép bőrrel szabadulhat élete legveszélyesebb helyzetéből.
Véleményem a borítóról:
Jaj, de szeretem az ehhez hasonló szép, igényes borítókat! A valóságban még szebbek a színei, és mondanom sem kell, tökéletesen mutat a kiadó többi regénye mellett.
Jaj, de szeretem az ehhez hasonló szép, igényes borítókat! A valóságban még szebbek a színei, és mondanom sem kell, tökéletesen mutat a kiadó többi regénye mellett.
A történetről és a szereplőkről:
Ha új hónap, akkor bizony új könyv az Anassa Könyveknél - aminek én természetesen nem tudok ellenállni. Korábban nem figyeltem fel erre a regényre angolul, de a kiadó és a fülszöveg teljesen felcsigázott, így bátran nyúltam az Ónix hajnalához. Nagyon köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
Ha új hónap, akkor bizony új könyv az Anassa Könyveknél - aminek én természetesen nem tudok ellenállni. Korábban nem figyeltem fel erre a regényre angolul, de a kiadó és a fülszöveg teljesen felcsigázott, így bátran nyúltam az Ónix hajnalához. Nagyon köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
A regény cselekménye egy fiktív, mágikus világban játszódik, főszereplőnk pedig Arwen, akin keresztül megismerhetjük a birodalmat és a mindent felforgató háborút. Tekintve, hogy Arwen egy apró falu lakosa, vajmi keveset tud a világról, ezáltal mi, olvasók is vele együtt fedezhetjük fel a változatos tájakkal és félelmetes szörnyekkel rendelkező Evendellt. Szerintem ez kifejezetten jó írói húzás volt, én legalábbis még jobban bele tudtam helyezkedni ennek köszönhetően Arwen szerepébe. Vele együtt ámultam az épületeken, borzongtam meg a szörnyektől és kíváncsiskodtam a világ mágiarendszere iránt. Arról nem is beszélve, hogy hozzá hasonlóan én is erősen szimpatizáltam Kane-nel, aki megdobogtatta a főhősnőnk szívét.
Igazán sokrétű regény az Ónix hajnala. Szerintem a legtöbben azért fognak belekezdeni, mert romantikus fantasy, és úgy érzem, a zsáner rajongói ellesznek ezzel a könyvvel. Romantikából nincs kimondottan sok benne egyébként, lassan alakul ki a kapcsolat a szereplők között, viszont feszültség bizony jócskán van közöttük! A könyv fantasy-része minden ínyencséget tartogat magában a boszorkányoktól kezdve a sárkányokon át a farkasemberekig. Úgy érzem, a mágiarendszer még kialakulóban van, egyértelműen nem fért bele minden információ ebbe az egy részbe, de egy trilógia esetében ez teljesen rendben van.
Fontos szerepet kap még a kötetben a család is, hiszen Arwen rangidősként próbálja a lehető legkisebb terhet rakni a testvéreire. Az öccse szabadságáért cserébe ajánlotta fel a gyógyítói szolgálatait az ellenség kegyetlennek titulált királyának, és még távolról is csak azt tartotta szem előtt, hogy a családjának jó legyen. Szép vonulata ez a történetnek.
Azonban ha nem lenne háború, főhősnőnk sem szakadt volna el a családjától, ezért nem árulok el nagy titkot azzal, hogy akarva-akaratlanul belekerülünk a csata forgatagába, ahol a katonák nem válogatnak, és nem félnek lecsapni akár a szívlelt szereplőinkre sem. Mint mondtam, sokrétű a könyv, és bizony ezek közé tartozik valamelyest a politika és a hadban álló felek érdekének, indokainak megismerése is. Ezek ismeretében egy egészen más perspektívát kapunk a csatározásról, és bizony ilyenkor már nehéz eldönteni, hogy ki a jó és ki a rossz a szereplők közül - izgalmakban nincs hiány.
A helyzet az, hogy nem bántam meg, hogy elolvastam a regényt, de nekem ez egy kicsit keveset nyújtott. Habár eredetinek tartom a kivitelezést, mégsem tudok elmenni amellett, hogy mennyi klisével dolgozott az írónő. Tudom, virágkorát élik azok a könyvek, amelyekben egy nevenincs, naiv nebáncsvirág fiatal lányról derül ki, hogy nagyon fontos személy, aki mindent megváltoztat, de annyi ilyenről olvastam már, hogy világosan tudtam, mi lesz ennek a kimenetele. Szerintem egy tapasztalatlanabb romantikus fantasy-olvasó számára több újdonságot és izgalmat tartogat az Ónix hajnala, mint azoknak, akik már tucatszámra olvastak ehhez hasonló történeteket. Természetesen ezzel nincs baj, sőt, ettől függetlenül várom a második részt, és reménykedem abban, hogy az már egy kicsit kiforrottabb lesz ilyen téren.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "– Mindnyájunknak vannak démonjai. Az határozza meg a jellemünket, hogyan kezeljük őket."
- "– Neked nagyon jól megy ez.
– Mi?
– A rendíthetetlen optimizmus.
– Ez nem hangzik valami pozitívan – jegyeztem meg nevetve.
– Egy ilyen világban, amelyik ennyire sötét, mint a miénk, nincs ennél értékesebb dolog." - "– Csak abban rejlik valódi bátorság, amikor olyasvalamivel nézünk szembe, amitől rettegünk. Amit te félelemnek nevezel, az valójában erő, amelyet akár jóra és fordíthatsz."
Kezdem a lényeggel: a fülszövegből kiindulva én egy hajszálnyit többet vártam ettől a regénytől. Ugyan kétségkívül eredeti Kate Golden ötlete, és bizony többször is meglepődtem az események alakulásán, mégsem tudok eltekinteni attól, hogy mennyi klisét épített bele a történetbe. A félreismert gonosz; a naiv, a világról vajmi keveset tudó, de annál értékesebb és erősebb lány; egy ellenség, amit csak együtt győzhetnek le... Ezek mind ismerősek már egy tapasztaltabb fantasyolvasónak, ugye?
Azt viszont nem tagadom, hogy ettől függetlenül sodort magával a cselekmény, ahogy Kane és Arwen párosa is, ráadásul az ehhez hasonló függővégeket tiltani kellene. Emiatt különösen várom a folytatást, és abban is bízom, hogy a második rész már kevésbé alapul a romantasy regények elcsépelt vonásain. Mindenesetre nem bánom, hogy elolvastam az Ónix hajnalát, és biztos vagyok abban, hogy ha valamennyivel kevesebb ehhez hasonló olvasmány állna a hátam mögött, akkor kedvencet avattam volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése