Matt Haig: Éjfél Könyvtár {Értékelés}

Sziasztok!

Az első hetem az egyetemen elég hektikusra sikerült, nehezen tudtam időt szakítani bármilyen szabadidős elfoglaltságra, de szerencsére Matt Haig könyve kirángatott ebből az idegőrlő időszakból. Köszönöm a GABO kiadónak a recenziós példányt!

Adatok:

Kiadó: GABO
ISBN: 9789635661145

Oldalszám: 352

Fordító: Kőszeghy Anna

Eredeti cím: Midnight Library

Megjelenési dátum: 2021. 09. 02.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Nora Seed eddigi élete rossz döntések és megbánások sorozata. Úgy érzi, mindenkinek csalódást okozott, önmagát is beleértve. Amikor azonban az Éjfél Könyvtárban találja magát, esélyt kap arra, hogy rendbe hozzon mindent.
Az Éjfél Könyvtárban lévő könyveket kinyitva megtapasztalja, hogyan alakult volna az élete, ha más döntéseket hoz, így egy régi barátja segítségével nekiáll megkeresni a számára tökéletes életet. A dolgok azonban nem mindig úgy alakulnak, ahogy arra számít, és a választásai hamarosan életveszélybe sodorják.
Mielőtt kifut az időből, választ kell találnia a legfontosabb kérdésre: hogyan tudná a lehető legjobban élni az életét?

Véleményem a borítóról:
Először nem voltam tisztában azzal, hogy miket szimbolizálnak a borítón látható legkülönfélébb dolgok, amelyeknek semmi köze egymáshoz, de olvasás után rájöttem, hogy ezek mind Nora részei, és nagyon megtetszett ez a kivitelezés.

A történetről és a szereplőkről:
Akár tudatában vagyunk, akár nem, az egész életünk tele van megbánásokkal. A legapróbb dolgok is ide tartoznak, mint például, hogy sajnálom, hogy nem vettem egy kávét reggel. Egy ilyen egyszerű momentum is fenekestül felfordíthatja az ember életét, hiszen ha másképp döntünk, onnantól végtelen különböző kimenetele lehetett volna a napunknak. Nyilvánvalóan nem tudjuk, hogy mi alakult volna máshogy, de ki tudja, lehet, hogy egy másik univerzumban élő énünk igenis vett magának egy kávét, és sokkal másabb lett a napja.

Na, ez elég elrugaszkodott lett, de valójában erre a gondolatmenetre épül az Éjfél Könyvtár. A kötet elején belecsöppenünk Nora Seed életébe, akinek a hétköznapjai monotonok, nincs semmifajta boldogsága a Voltaire nevű macskáján kívül. Sajnos Voltaire pár oldal leforgása után kikerül a képből, emellett pont ugyanazon a napon Norát kirúgják a munkahelyéről, elveszíti az egyetlen magántanítványát, szembesül azzal, hogy a testvére még csak látni sem akarja, és rájön, hogy valójában olyan magányos, mint a kisujjam.

A magány borzasztóan ragaszkodó társ tud lenni. Rátelepszik az emberre, gúzsba köt, elszorítja az ember torkát és nagyon nehéz elmenekülni tőle, ettől fogva kifejezetten rossz tanácsadó is. A sok csalódás és a magány már régóta felőrölte Norát, és mikor realizálódik benne, hogy már nincs olyan élőlény, akinek számítana, az öngyilkosság mellett dönt. Belegondolni is szörnyű, hogy hány ember lett a magányának az áldozata, és hányan küzdenek nap mint nap ugyanazokkal a gondolatokkal, amelyekkel a főszereplő is. A külöbség csak az, hogy Nora esélyt kap az újrakezdésre az Éjfél Könyvtár által, viszont mi, földi halandók, akik nem egy Matt Haig-könyvben élünk, nem mindig vagyunk ilyen szerencsések.

Mikor Nora bekerül a Könyvtárba, egy rég elfeledett kedves ismerőssel néz szembe, aki nem más, mint a középiskolai könyvtárosa, Mrs. Elm. Az idős hölgy egyfajta védelmező, segítőszerepet tölt be a történet során, ő próbálja terelgetni és tanácsokkal ellátni az eltévelyedett főszereplőt. Miután Nora rájön, hogy élet és halál között lebeg, megjelenik előtte a Megbánások Könyve, ami a nevéből adódóan minden olyan döntést tartalmaz, amit Nora valaha megbánt. Némelyik igencsak nagy és fontos dolog, míg mások kevésbé tűnnek lényegesnek, de valójában mindegyik ugyanakkora jelentőséggel bír, hiszen egy aprócska mozzanat is képes más irányba terelni az életünket.

A Könyvtár érdekessége, hogy a halál küszöbén álló személyek számára egy új esélyt kínál. Az emberek kereshetnek maguknak egy olyan verziót az életükből, amiben boldogabbak, és amikor megtalálják a megfelelő életutat, a Könyvtár megszűnik létezni. Ugyanakkor elég egy csalódás a "kipróbált" életben, és a szereplő újra a Könyvtárban találja magát. Baromi csábítóak Nora lehetőségei, kezdve a gleccserkutatással, a rocksztáréleten át, az olimpiai bajnok úszóig bármit kipróbálhat, de mindegyik életében van egy olyan kritikus pont, amelyben csalódnia kell. Akármilyen szépnek is tűnhet egy élet látszatra, nem biztos, hogy a színfalak mögött is ugyanolyan élvezetesek a mindennapok.

A rengeteg kipróbált élet közül egy kerül igazán közel Norához, amelyben már családanya szerepet tölt be. Az igazi életében még csak el sem gondolkodott a családalapításon, ez mégis olyan melegséggel tölti el a szívét, hogy úgy érzi, megtalálta a helyét. Érdekes, hogy a többi életbe nem tudott annyira beilleszkedni, hogy heteket, hónapokat töltsön el bennük, ez váratlanul mégis megfogta. Őszintén szólva mind közül nekem is ez tetszett a legjobban, ebben kezdett el Nora igazán élni, és megtapasztalni, hogy milyen félelem és feltételek nélkül szeretni és szeretve lenni.

Hosszú utat járt be a főszereplő a történet végéig, és teljesen átformálódott a világnézete. Ahol egykor csak felhőket látott, végül már észrevette az aprócska, de mégis jelenlévő napsugarakat. Úgy gondolom, igazán terápiás hatása van a könyvnek, mert Norán keresztül én is másképp kezdtem el szemlélni a napjaimat. Különösen fogékony vagyok az ehhez hasonló történetekre, hiszen én is küzdöttem depresszióval és önpusztító gondolatokkal. Szerencsére ezek a negatív dolgok mára teljesen megszűntek, de erőt tudok meríteni ezekből a könyvekből. Furcsa belátni, hogy valójában mi magunk vagyunk a saját ellenségeink, hiszen jobban tudjuk bántani magunkat, mint mások minket. Az Éjfél Könyvtár által az olvasó nemcsak az életét, de önmagát is képes más szemmel nézni, és igaz lassan, de képes lesz megbocsájtani magának az elszalasztott lehetőségek és a félresikerült döntések miatt.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Ahogy Thoreau is írta: „Nem az számít, amit nézel, hanem az, amit látsz.”"
2. "Nem kell értened az életet. Csupán élned kell."
3. "A lehetőség minden remény, minden álom, minden megbánás és az élet minden pillanatának az alapja."

Összességében:
Szerintem nincs olyan ember, aki élete során nem gondolkodott el még azon, hogy mi lett volna, ha...? Mi lett volna, ha a gleccserkutatásnak szentelem az életem? Mi lett volna, ha nem hagyom abba a zenélést? Mi lett volna, ha jóga helyett inkább pilatesre járok, vagy ha a macskám csak bent garázdálkodhat, és az utcára nem mehet ki?

Az életünk, a mindennapjaink telis-tele vannak apró, mégis sorsfordító döntésekkel, amelyek lehet, hogy először fel sem tűnnek nekünk, mégis nagy hatással lehetnek a jövőnkre, és más emberek jövőjére. Nora egész élete a megbánásokra épül, és csak azt látja, hogy még a halál is jobb lehetőségnek tűnik, mint az elfuserált döntésekkel elrontott élete.

A karakterfejlődés nagyon jól látható és észlelhető ebben a könyvben, Norával együtt én is elkezdtem másképp nézni az életre és a múltammal kapcsolatos megbánásaimra. Egyszerre felemelő és nehéz történet, de úgy gondolom, sokat tud nyújtani az olvasóknak. Matt Haig stílusa nagyon gördülékeny, szinte észre sem vettem, és kapásból elolvastam 80 oldalt. Drukkoltam Norának, végigizgultam a legkülönfélébb életeit, és csak arra eszméltem fel, hogy elfogytak a lapok, én pedig még olvastam volna tovább.