Charlotte Brontë: Jane Eyre {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A Menő Könyveknek köszönhetően egy újabb klasszikust vehetünk kézbe új kiadásban. Ezúttal Charlotte Bronte Jane Eyre kapott szép, új ruhát. Négy bloggerünk követte végig újra Jane Eyre sorsát és értékeli a könyvet, amiből természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt.

Adatok:

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634039495

Oldalszám: 608

Fordító: N. Kiss Zsuzsa

Eredeti cím: Jane Eyre

Megjelenési dátum: 2021. 08. 05.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Jane Eyre, a lowoodi árva tébolyult szerelmének története ez a méltán népszerű, kortalan regény.
Jane a bentlakásos intézetben megtanulja, hogy egy vagyontalan fiatal lány senkire sem számíthat, egyedül kell boldogulnia a világban. Amikor Mr. Rochester nevelőnőként alkalmazza gyámleánya, Adele mellett, szabadabb világ tárul ki előtte, és lassan elhiszi, hogy rátalálhat a boldogság. Ám Thornfield Hall falai sötét titkot rejtenek, és a legszebb álom is rémálommá válhat... Jane-nek döntenie kell, hogy összetört szívvel mindent maga mögött hagyva kezdjen-e új életet, vagy ismét a nehezebb utat válassza.
A bátor és tiszta lelkű Jane története nem csak a szerelem, de a XIX. századi Anglia világának sötét és csillogó oldalát is képes úgy megmutatni, hogy Charlotte Brontë regénye máig a világirodalom egyik legfontosabb és legszívettépőbb romantikus műve legyen.

Véleményem a borítóról:
Egyszerűen meseszép ez az új borító. Odáig vagyok a Menő Könyvek Örök Kedvencek néven futó kiadói sorozatáért, amelyben klasszikus könyvek kapnak új, varázslatos külsőt. A többi megjelent kötet is szépséges, de szerintem ez a legszebb - bár lehet csak azért emelkedik ki ennyire a szememben, mert a kedvencemmé vált a történet. :)

A történetről és a szereplőkről:
A viszonyom a klasszikus kötetekkel úgyszólván ambivalens. Nehezen tudom rávenni magam arra, hogy a kötelező egyetemi olvasmányokon kívül másra is szakítsak időt, mert általában a kötelezőimmel pórul járok, és végül nem tetszenek. Persze, akad egy-két kivétel, aminek utólag nem bánom meg az elolvasását - és nem csak a vizsgák miatt -, de ez elég ritka. Nagy meglepetésemre kiderült, hogy következő félévben a Jane Eyre is terítéken lesz, szóval úgy tűnik, biztos lesz egy óra, amit jövőre élvezni fogok.

Nem mondom, hogy nem ugrott a szemöldököm a homlokom tetejére, mikor megláttam, hogy ez a könyv is egy féltégla. Mostanában nehezen haladok a 400 oldalt meghaladó olvasmányokkal, tehát éreztem, hogy ez kemény menet lesz. Legnagyobb meglepetésemre kifejezetten gyorsan haladtam vele, ami annak köszönhető, hogy a kezdetben lassan épülő cselekmény a közepe felé igazán beindul, és onnantól nincs megállás.

Jane-nel tízéves korában ismerkedünk meg, mikor még a Reed család gondjaira volt bízva. A kislány semmilyen tekintetben sem volt különleges: nem volt szép, nem volt túl okos, mondhatni ő volt a család fekete báránya már csak azért is, mert nem tartozott a Reed-ek közé. A befogadócsalád cseppet sem bánt kedvesen a lánnyal, nem ódzkodtak sem a verbális, sem a fizikai bántalmazástól, ami éveken keresztül csak szította Jane-ben a tüzet. Borzasztó lelki terrorban tartották, fogalma sem volt, mikor csapnak le rá legközelebb, és ez az állandó félelem megpecsételte a mindennapjait.

Életében több nagyobb fordulópont is van, ezek közé tartozik az is, mikor bekerül Lowoodba. A lowoodi iskola igazán szigorú szabályai között Jane mondhatni kikupálódik, és az első száz oldalon keresztül csak az itt szerzett élményeiről olvashatunk. Miután az olvasó megismerkedik a lowoodi hétköznapokkal, egy ugrás után már a 18 éves Jane-nel találja szemben magát, aki épp valami többre vágyik az iskola ódon falainál. A kalandvágyától vezérelve nevelőnői hirdetést ad fel, és hamarosan állást talál Thornfield Hallban.

Thornfield Hall szöges ellentéte Lowoodnak. Igaz, kicsit régies, de szépséges a kúria, tele van élettel és jóval kevesebb puritánsággal. A kis francia Adéle nevelőnőjeként legfőbb célja, hogy a kicsit szeleburdi lányt becsületes nővé faragja. Nem minden a szépség, ezt különösen Jane tudja jól, ezért is igyekszik megfelelő tudást tölteni a gyerek fejébe. Természetesen a ház ura, Mr. Rochester előtt sem marad láthatatlan a mi Eyre kisasszonyunk, de a szerelmük lassan épül fel, és rengeteg hátráltató tényező kerül a képbe. A korkülönbség mellett Jane-nek számolnia kell a szépséges hölgyek hadával, valamint a baljós nevetéssel, ami éjszakánként felkelti a ház népét...

Kérem szépen, ilyen egy igazi fejlődésregény. Már az első kétszáz oldalon érezhető, hogy Jane száznyolcvan fokos fordulatot vesz, amiben nagy szerepe volt a lowoodi visszavonult, minden eleganciát és nagyzolást nélkülöző életmódnak. Fiatalsága ellenére temérdek érzelem kavarodik a lányban, de mégis igyekszik a legjobbat kihozni magából, és legyűrni azt a rossz oldalát, ami kisebbként néha bajba sodorta.

Őszintén, a romantikus vonal szerintem közel sem a szép fajtából való. Nem tudom, hogy akkoriban mi lehetett divat házasság terén, de már csak a 22 évnyi korkülönbséget nézve is meg tudom mondani, hogy ez nem lehetett egy kifejezetten átlagos felállás. Ahogy Jane, úgy Mr. Rochester sem hibátlan - ó, de még mennyire, hogy nem -, szerelmük két átlagon aluli ember csúf szerelme. Érdekes módon minden romlottság ellenére is jók együtt, bár nem állítom, hogy én Jane helyében úgy döntöttem volna, ahogy ő.

Igazán nagy volumenű gondolatok is megjelennek a műben, mint például a szabadság vágya, a mindent felperzselő harag, az elfojtott vágyak, a társas kapcsolatok komplexitása és persze a szerelem. Talán ezek miatt éreztem sokkal valódibbnak és reálisabbnak ezt a kötetet, mint például az Értelem és érzelmet (a véleményemet >>itt<< olvashatjátok róla). Jobban megmozgatta a dolgokat a fejemben, igenis elgondolkodtatott, együttérzésre sarkallt és számos érzelmet váltott ki belőlem. Ettől kevesebbet egy kortárs mű olvasása során sem fogadok el, jelen esetben ráadásul nem is éreztem a szöveg "régiességét". Nagyon kellemeset csalódtam, és bizton állítom, hogy később is újra fogom olvasni ezt a könyvet.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Legtöbbször úgy van az életben, hogy ami után sokáig, sóvárogva vágyakozunk, későn kapjuk meg."
2. "– (…) Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj."
3. "(…) sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mint ha hirtelenében olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik."

Összességében:
Nem egy, és nem is kettő klasszikus kötet fordult már meg a kezeim között, de ez az első, ami katartikus élményt nyújtott. Ez az, amibe beleszerettem, aminek az írásmódja nem állt távol tőlem, ami kellőképpen komoly volt, néhol mégis könnyed. Elgondolkodtatott, megtépázott lelkileg, de úgy érzem, épített is, és formálta a jellemem. Úgy gondolom, hogy a maga műnemében kiemelkedő kötet, és biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben újra fogom olvasni.

Nyereményjáték:

Charlotte a Bronte nővérek egyike. Ezúttal minden állomáson egy-egy könyvcímet találtok elrejtve a bejegyzésben, a feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik nővér írta az adott regényt, és beírjátok a nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway
Állomások:
10. 10. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 12. Csak olvass!
10. 14. Readinspo
10. 16. Fanni’s Library