Furcsa, de eddig kimaradt az életemből ez a könyv és a film is, és teljesen véletlenül bukkantam rá TikTokon egy ajánlóvideóban. Azóta alig vártam, hogy olvashassam, és ahogy kézhez kaptam, már sorra is kerítettem. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633730331
ISBN: 9789633730331
Oldalszám: 322
Fordító: Stern Gábor
Eredeti cím: The Silver Linings Playbook
Megjelenési dátum: 2013.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
Patnek van egy elmélete, miszerint az élete egy film. Egy film, amelynek nemcsak főszereplője, de nézője is egyben, és amelynek rendezői székéből maga Isten dirigál. Egy film, amelynek csak és kizárólag akkor várja hepiend a végén, ha kiállja a maga elé állított próbatételeket. Ezek után talán nem meglepő, hogy Pat frissen szabadult egy elmegyógyintézetből. És az sem, hogy egyik leküzdendő akadállyal szembesül a másik után: senki sem hajlandó beszélni vele a nagy Ő-ről, aki jelenleg ex, kedvenc csapata vereséget vereségre halmoz, a talán még nála is furcsább Tiffany folyton ott liheg a nyakában, az új pszichiátere pedig mintha házasságtörésre biztatná, hogy elősegítse a gyógyulását. És ha ez még nem lenne elég, egy világhírű szaxofonos kísérti!
A regény elbűvölő utazásra invitál Pat elméjébe, ahonnan ugyan kissé torz, ugyanakkor szívszorongató és végtelenül szórakoztató is a kilátás. Ahonnan mi is nézői lehetünk Pat filmjének, amely néha szomorú, néha vidám, mint maga az élet.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
Patnek van egy elmélete, miszerint az élete egy film. Egy film, amelynek nemcsak főszereplője, de nézője is egyben, és amelynek rendezői székéből maga Isten dirigál. Egy film, amelynek csak és kizárólag akkor várja hepiend a végén, ha kiállja a maga elé állított próbatételeket. Ezek után talán nem meglepő, hogy Pat frissen szabadult egy elmegyógyintézetből. És az sem, hogy egyik leküzdendő akadállyal szembesül a másik után: senki sem hajlandó beszélni vele a nagy Ő-ről, aki jelenleg ex, kedvenc csapata vereséget vereségre halmoz, a talán még nála is furcsább Tiffany folyton ott liheg a nyakában, az új pszichiátere pedig mintha házasságtörésre biztatná, hogy elősegítse a gyógyulását. És ha ez még nem lenne elég, egy világhírű szaxofonos kísérti!
A regény elbűvölő utazásra invitál Pat elméjébe, ahonnan ugyan kissé torz, ugyanakkor szívszorongató és végtelenül szórakoztató is a kilátás. Ahonnan mi is nézői lehetünk Pat filmjének, amely néha szomorú, néha vidám, mint maga az élet.
Véleményem a borítóról:
Nagyon sajnálom, hogy csak filmes borítóval jelent meg a könyv, mert engem teljes mértékben befolyásolt a két színész kinézete, miközben próbáltam elképzelni a szereplőket. Meg amúgy is, a filmes borítókat nagyjából senki sem szereti, sokkal figyelemfelkeltőbb megoldást is kitalálhattak volna.
Nagyon sajnálom, hogy csak filmes borítóval jelent meg a könyv, mert engem teljes mértékben befolyásolt a két színész kinézete, miközben próbáltam elképzelni a szereplőket. Meg amúgy is, a filmes borítókat nagyjából senki sem szereti, sokkal figyelemfelkeltőbb megoldást is kitalálhattak volna.
A történetről és a szereplőkről:
Szaszkó Gabriella legutóbb megjelent kötete, a Végtelen (értékelés >>itt<<) a mentális egészség törékenységére hívja fel a figyelmet, az írónő pedig az egyik TikTok videójában hasonló témában mutatott könyveket. Az egyik ilyen kötet a Napos oldal volt, és bevallom, eddig a film létezéséről sem tudtam, nemhogy a könyvéről. A nagy meglepődés után konstatáltam, hogy igazán érdekesnek tűnik a történet, ráadásul rengeteg jó véleményt olvastam róla, ezért tudtam, hogy ideje lenne sorra kerítenem. Még egyszer köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
Szaszkó Gabriella legutóbb megjelent kötete, a Végtelen (értékelés >>itt<<) a mentális egészség törékenységére hívja fel a figyelmet, az írónő pedig az egyik TikTok videójában hasonló témában mutatott könyveket. Az egyik ilyen kötet a Napos oldal volt, és bevallom, eddig a film létezéséről sem tudtam, nemhogy a könyvéről. A nagy meglepődés után konstatáltam, hogy igazán érdekesnek tűnik a történet, ráadásul rengeteg jó véleményt olvastam róla, ezért tudtam, hogy ideje lenne sorra kerítenem. Még egyszer köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
A történet legelején Pat egy "borús helyről", másnéven az elmegyógyintézetből szabadul. Harmincévesként újra a szülői házba kényszerül, ahol egyetlen személy törődik vele, az édesanyja. Hamar kiderül, hogy az apja csak akkor hajlandó vele kommunikálni, ha a kedvenc sportcsapatuk, az Eagles meccse megy a tévében, ez pedig megpecsételi az otthoni légkört. Ha ez zavarja is Patet, nem igazán tud vele mit csinálni, különben is, ő mindent megtesz azért, hogy a napos oldalra jusson.
Merthogy ez Pat életszemlélete, ő a napos oldalra akar jutni, ahol minden történet boldog befejezéssel zárul. A napos oldalon vár rá élete szerelme, Nikki is, akitől elválasztották őt, mikor bevitték a borús helyre. A borús helyen jött rá Pat, hogy sosem becsülte meg eléggé Nikkit, ráadásul el is hanyagolta magát. A férfi új célja, hogy méltó párja legyen a(z ex)feleségének, ezért csupa olyan dolgot csinál, ami biztos tetszene a nőnek: elkezdett újra sportolni, gyakorolja a kedvességet, nem okoskodik annyit, mint régen, ráadásul egy csomó kötelező olvasmányt elolvas azok közül, amiket Nikki ad fel a diákjainak. Csak azt nem érti, hogy a családja és a barátai körében miért tiltólistás téma Nikki.
Pat úgy gondolja, hogy az élet egy film, ő pedig a főszereplő, aki most szenved, hogy aztán egy meghatározó tragédia utáni hatalmas jellemfejlődésnek köszönhetően eljusson a saját happy endjéhez szíve hölgyével. Habár Hollywood szereti ezeket a megoldásokat, az élet mégsem ilyen egyértelmű és kiszámítható, és ez az, amit Pat nem tud, vagy inkább nem akar megérteni. Teljesen meggyőződött arról, hogy csak Nikki mellett lehet boldog, ezért sokáig észre sem veszi, hogy az elválásuk óta mennyi minden megváltozott, és nem feltétlenül teremtették őket egymásnak azzal a nővel, aki után sóvárog.
Alig egy nap alatt olvastam ki ezt a könyvet, pedig nem sok időm volt rá - ez is azt mutatja, hogy nagyon könnyen "lecsúszott" és igazán érdekfeszítőre sikeredett. Nincs túlmagyarázva, sokszor előrébb ugrunk az időben, ami tulajdonképpen jót is tesz Pat karakterfejlődésének, hiszen így nagyobb időintervallumnyi előrehaladást figyelhetünk meg az esetében. Minden mellékszereplőnek megvan a maga feladata, általuk is formálódik a főszereplő személyisége. Számtalan olyan jelenet van, ami mosolyra készteti az olvasót, ennek pedig külön örültem, mivel a humor egy jó megküzdési stratégia nehéz helyzetekben.
Az viszont tény, hogy nagy empátiával kell rendelkeznie az olvasónak a történet során. Először is tudatosítanunk kell magunkban, hogy Pat, és a későbbiekben bekapcsolódó, kulcsfontosságú szereplő, Tiffany is mentálisan labilisak. Mindketten különböző okokból, de letértek arról az útról, amelyen egy pontig zavartalanul haladt az életük, és ez teljesen megváltoztatta őket. Sérült a személyiségük, a lelkük, de a kapcsolatuk is a külvilággal. Ha ezeket nem vesszük figyelembe olvasás közben, akkor a karakterek együgyűnek, butának és gyerekesnek tűnhetnek, pedig a helyzet szimplán csak az, hogy meg kell tanulniuk együttélni az új körülményeikkel. Éppen ezért a Napos oldal egy tökéletes érzékenyítő olvasmány lehet azok számára, akik nem tudják, hogyan is kell kezelni a depresszióval/amnéziával/pszichés betegséggel küzdő szerettüket, ismerősüket. Na meg persze, nem csak érzékenyítésre jó ez a történet, hanem akkor is, ha fel akarsz töltődni, és te is meg akarod ismerni, milyen is a Pat által elképzelt napos oldal. :)
Top 3 kedvenc idézetem:
- "Még ha épp felhők borítják is az eget, előbb-utóbb előragyog mögülük a nap, ami arra emlékeztet, hogy nem szabad feladni."
- "[…] az emberek idővel elvesztik azon képességüket, hogy meglássák a napos oldalt, pedig az mindig létezik."
- "– Az élet kemény, Pat, és fontos, hogy ezt a gyerekek is megtudják.
– Miért?
– Hogy együtt érzőek legyenek másokkal. Hogy megértsék, hogy vannak emberek, akiknek nehezebb a sorsa, mint nekik, és hogy ez az életnek nevezett utazás a világunkon át nagyon eltérő élmény lehet attól függően, hogy kinek miféle kemikáliák tombolnak az agyában."
Hosszú évek óta mondhatom magamat könyvmolynak, de eddig ez a könyv teljesen elkerült. Mondjuk, ha őszinte akarok lenni, nem bánom annyira, mert nem biztos, hogy pár évvel ezelőtt, tizenéves fejjel elég érett lettem volna hozzá. Azóta tapasztaltabb lettem (ha bölcsebb nem is :D), és ezek az élettapasztalatok szükségesek voltak ahhoz, hogy megértsem Patet és a "napos oldalát".
Azt hiszem, ez újfent egy olyan könyv, amit mindenkinek is ajánlani fogok. Az ember azt hinné, hogy melankólikusabb hangulat lengi körbe a történetet a főszereplő mentális állapota miatt, de a legnagyobb meglepetésemre erről szó sincs. Annyira könnyed és bájos még a legfájóbb részeknél is, hogy egyszerűen nem tudtam nem olvasni. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelne még napjainkban is, elvégre a mentális egészség egy nagyon kényes, de fontos téma, és ez a könyv tökéletesen reprezentálja, hogy milyen az, ha valaki ezen a téren küzd problémákkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése