Sziasztok!
Elérkezett a vizsgaidőszak, ezért valamennyivel kevesebbet tudok olvasni, de mindenképp szerettem volna esti kikapcsolódásként belekezdeni egy szórakoztató és viszonylag rövid könyvbe, így esett a választásom a 180 másodpercre. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789634576747
ISBN: 9789634576747
Oldalszám: 368
Fordító: Soponyai Alexandra Bianka
Eredeti cím: 180 Seconds
Három perc is elég ahhoz, hogy megváltoztasson egy életet.
Imádom ezt a sok színt a borítón! Végre egy olyan Rubin Pöttyös könyv, amin nem egy félmeztelen pasi díszeleg. Jelen esetben a borító nem áll kapcsolatban a tartalommal, de ettől függetlenül szerintem tökéletes, és kifejezetten egyedi.
Minden sebezhetőség ellenére. Minden félelem ellenére.
Vannak, akik az egész életüket anélkül élik le, hogy megváltozna a gondolkodásmódjuk. Allison Dennisnek viszont mindehhez 180 másodperc is elég…
Allison, aki a gyerekkorát nevelőcsaládok között ingázva töltötte, elhatározta, hogy senkit nem enged közel magához. Tizenhat éves koráig nem fogadták őt örökbe, így megtanulta, hogy jobb nem bízni a dolgok állandóságában. De harmadéves egyetemistaként egyre nehezebben tud elveszni a fülében zúgó fehérzajban.
A gyanútlan Allison egy délután épp a kampusztól nem messze sétál, amikor belerángatják egy társadalmi kísérletbe. Azt a váratlan feladatot kapja, hogy lépjen interakcióba egy vadidegennel, 180 másodpercen keresztül. Sem ő, sem a másik fél, a szívdöglesztő közösségi média sztár Esben Baylor, nem áll készen arra, ami ezután következik.
Amikor lejár az idő, az érzések olyan intenzitással törnek Allisonra és Esbenre, ami mindkettőjüket összezavarja és felvillanyozza. Legjobb barátnője unszolására Allison utazásra indul, hogy kiderítse, vajon az élmény, amin Esbennel osztozott, valódi-e – és azt, hogy képes lesz-e végre bízni magában, a többi emberben és a szeretet erejében.
Az egyik legmélyebb szerelmi történet, amit valaha olvastál, melyben egy szorongó lány rátalál önmagára.
Ismerd meg, mi zajlik a lelkében és gazdagodj vele!
Vannak, akik az egész életüket anélkül élik le, hogy megváltozna a gondolkodásmódjuk. Allison Dennisnek viszont mindehhez 180 másodperc is elég…
Allison, aki a gyerekkorát nevelőcsaládok között ingázva töltötte, elhatározta, hogy senkit nem enged közel magához. Tizenhat éves koráig nem fogadták őt örökbe, így megtanulta, hogy jobb nem bízni a dolgok állandóságában. De harmadéves egyetemistaként egyre nehezebben tud elveszni a fülében zúgó fehérzajban.
A gyanútlan Allison egy délután épp a kampusztól nem messze sétál, amikor belerángatják egy társadalmi kísérletbe. Azt a váratlan feladatot kapja, hogy lépjen interakcióba egy vadidegennel, 180 másodpercen keresztül. Sem ő, sem a másik fél, a szívdöglesztő közösségi média sztár Esben Baylor, nem áll készen arra, ami ezután következik.
Amikor lejár az idő, az érzések olyan intenzitással törnek Allisonra és Esbenre, ami mindkettőjüket összezavarja és felvillanyozza. Legjobb barátnője unszolására Allison utazásra indul, hogy kiderítse, vajon az élmény, amin Esbennel osztozott, valódi-e – és azt, hogy képes lesz-e végre bízni magában, a többi emberben és a szeretet erejében.
Az egyik legmélyebb szerelmi történet, amit valaha olvastál, melyben egy szorongó lány rátalál önmagára.
Ismerd meg, mi zajlik a lelkében és gazdagodj vele!
Véleményem a borítóról:
A történetről és a szereplőkről:
Már megjelenés környékén is sokat szemeztem ezzel a kötettel, de akkoriban annyira el voltam havazva, hogy egyáltalán nem volt időm rá (nem mintha most sok időm lenne, talán csak jobban osztom be). Most, a vizsgaidőszak alatt rájöttem, hogy nem bírom olvasás nélkül átvészelni ezt az időszakot, de egy nagyobb volumenű kötetbe nem szívesen kezdtem volna bele, ezért kerestem egy olyan kötetet a polcomról, ami kikapcsolja az agyam ebben a pár napban. Szerencsére ez teljes mértékben megvalósult, és egy kellemes olvasásélménnyel gazdagodtam.
A cselekmény középpontjában Allison áll, akiről azt kell tudni, hogy a történet elején teljesen magába fordulva vészeli át a hétköznapjait. Egyetemre jár, de nincsenek barátai, leszámítva a tőle távol élő barátnőjét, Steffit, aki igyekszik tartani a lelket a lányban, és motiválja arra, hogy elhagyja a csigaházát, és a komfortzónáján kívül is mozogjon. Allison számára ez borzasztóan nehéz, hiszen ahhoz volt szokva, hogy nincs állandóság az életében, az emberek csak ideig-óráig találják őt érdekesnek, és nem mer megállapodni sehol.
A történet akkor indul be, mikor Allison találkozik a másik főszereplővel, Esbennel. A fiú éppen egy társadalmi kísérletet folytat, aminek célja az, hogy kiderüljön, mire elég 180 másodperc egy ember társaságában - szavak nélkül. Allison teljesen véletlenül érkezik a helyszínre, de amint leültetik Esben elé, tudja jól, hogy ez a három perc sorsfordító mindkettejük számára. Egyébként tényleg érdekesnek tartom ezt a kísérletet, és habár nem akarom túl romantikusra venni a figurát, de kíváncsi vagyok, hogy a valóságban is ilyen jól működne-e. :)
Az Allison és Esben között kibontakozó kapcsolat szépséges. Tudat alatt mindketten gyógyulnak, és segítenek a másiknak feldolgozni az elmúlt évek fájdalmait. Igaz, hogy Esben sokkal derűlátóbb személyiség, engem valahogy mégis Allison fogott meg jobban, talán azért is, mert az ő karaktere sokkal emberibb. A fiú maga a tökéletesség és a kiegyensúlyozottság, aki mindig mindenkinek segíteni akar, ami egyrészről szép dolog, de nem reális. Nem szeretem, ha egy író túlságosan elrugaszkodik a valóság talajától, miközben megalkot egy karaktert, és nekem Esben ebbe a kategóriába esik. Ettől függetlenül nem vált ellenszenvessé, és nem is utálom vagy ilyesmi, de tisztában vagyok azzal, hogy ez túlzás, és ezért nem vagyok maximálsan elégedett.
Ez a könyv olyan kis kedves, de ugyanakkor érzelmes is. Már akkor éreztem, hogy lesznek benne mélységek és boldog percek egyaránt, mikor elolvastam az első oldalt, de ezt egyáltalán nem bánom. Nem tagadom, elmorzsoltam jó pár könnycseppet, és kifejezetten tetszett, hogy olyan komoly témákat is érintett az írónő, legyen szó nevelőszülőkről, betegségről vagy halálról. A végső fordulat nem ért váratlanul, a teljes cselekmény alatt éreztem, hogy az egyik szereplővel valami nem stimmel, és be is jött a tippem, de ettől függetlenül ugyanúgy megérintett a kialakult helyzet és a végkimenetel.
Úgy érzem, ez az egyik legerősebb Rubin Pöttyösöm idén, és csak azt bánom, hogy idáig halogattam. Jessica Park megmutatta, hogy a legkilátástalanabb helyzetekben is van fény az alagút végén, és néha el kell hagynunk a komfortzónánkat ahhoz, hogy ránk találjanak az igazán jó dolgok. Nem számít, hogy ki honnan jött és milyen háttérrel rendelkezik, mert egy kis kedvességgel bármi lehetséges, ahogy Esben mondaná.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "(...) a szeretet sokkal-sokkal fontosabb a biológiai kapcsolatnál."
- "Az életem nem más, mint puzzle-darabok összessége, amik sosem fognak egyetlen egésszé összeállni."
- "Az, hogy későn érkezett, nem jelenti azt, hogy nem is számít."
Hallottam sok jót és sok rosszat is egyaránt a 180 másodpercről, de ez a megosztottság csak fokozta a kíváncsiságomat a könyv iránt. Attól függetlenül, hogy többnyire kiszámítható volt számomra a történet kimenetele, tényleg élveztem, és nagyon gyorsan haladtam vele, pedig egy nehéz és leterhelt időszakomban kezdtem bele. Egy kicsit nyálas, és talán már túlontúl tökéletes, de ha egy kis kikapcsolódásra vágysz, akkor tökéletes olvasmány lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése