2020. december 2., szerda

Holly Black: The Wicked King - A gonosz király {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A semmi királynője Holly Black lenyűgöző fantasy sorozatának, A levegő népének várva várt záró epizódja, amelyet idén év végén a Könyvmolyképző kiadó gondozásában olvashatunk. A magyar kiadás egy bónuszt is tartalmaz: helyet kaptak benne azok az izgalmas levelek, melyeket Cardan írt Judenak. Tartsatok velünk a turnén, és játsszatok a nyereménykönyvért!
Adatok:
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789634577362
Oldalszám: 360
Fordító: Szabó Krisztina
Eredeti cím: The Wicked King
Megjelenési dátum: 2019.12.06.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
A ​New York Times bestseller The Cruel Prince – A kegyetlen herceg varázslattal és vérszomjjal teli folytatása.
Elég erősnek kell lenned, hogy fáradhatatlanul újra és újra lesújts.
Az első lecke az, hogy erősödj meg.
Miután kiderült a döbbenetes tény, miszerint Oak Tündérfölde örököse, Jude-nak meg kell védenie az öccsét. Ennek érdekében magához láncolta a gonosz királyt, Cardant, akit a háttérből irányít. Tündérfölde folyamatosan változó politikai szövetségei között még akkor is nehéz lenne lavíroznia, ha Cardan mindenben engedelmeskedne neki. Csakhogy a király mindent megtesz annak érdekében, hogy megszégyenítse Jude-ot, és aláássa a hatalmát, hiába nyűgözi le továbbra is a lány.
Amikor egyértelművé válik, hogy egy Jude-hoz közeli személy el akarja őt árulni, és ezáltal veszélybe sodorná nemcsak a saját, hanem az összes szerette életét, Jude kénytelen az áruló után nyomozni – miközben a Cardan iránt érzett bonyolult érzelmeivel is viaskodik –, hogy halandóként magánál tarthassa a hatalmat a tündérvilágban.
Azt hallottam, a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre.

Véleményem a borítóról:
Emlékszem, hogy A kegyetlen herceg borítója kifejezetten tetszett a maga egyszerűségével. Azt nem mondanám, hogy ez a borító egyszerű lett, de mindenképp szépséges, és a víz motívumnak köze van a cselekményhez.
A történetről és a szereplőkről:
Felüdülés volt visszatérni Elfhonba. Már két éve, hogy olvastam az első részt, és azóta vajmi kevés időm volt arra, hogy újra belemerüljek ebbe a világba, de örülök, hogy eddig vártam, hiszen már a harmadik rész is nálam van. Tekintve, hogy egy trilógia második részéről olvashattok ebben a bejegyzésben, ezért a véleményem SPOILERT tartalmazhat azoknak, akik csak az első részt olvasták. Én szóltam. :)

A történet tulajdonképpen ott folytatódik, ahol az első rész véget ért. Jude bábkormányt alakított ki, teljesen a markában tartja Cardant, és próbálja a háttérből úgy vezetni az országot, mintha Cardan egy erős kezű uralkodó lenne. Azonban ez a kis csel egyre több személynek tűnik fel, és érzékelik a király gyengeségeit - pláne, hogy Jude-dal amúgy is elég heves a kapcsolatuk, ami nem feltétlenül tetszik egy-két hölgynek. Az országot a Mélytenger fenyegeti, Nicasia pedig féltékenységből Cardan életére tör, és ha ez mind nem lenne elég, még Jude-ot is elhurcolják a víz alá - innen ered a borítón szereplő motívum.

Az árulások és az udvari intrikák egyre gyakoribbak, Jude pedig hiába próbálja menteni a menthetőt, igencsak nehezen megy neki. Emellett ingázik a szerelem és a gyűlölet között is, ami Cardant illeti, hiszen az említett érzelmek között igencsak keskeny az átmenet. Ha nem lenne elég a ficsúrral való bajlódás és az ország rendben tartása, a lánynak még olyan problémákkal is szembe kell néznie, mint például az ikertestvérének az esküvője, illetve a jog szerinti király - azaz Oak - biztonságának kialakítása.


Tehát ahogy láthatjátok, ez a 360 oldal bővelkedik mindenben, legyen szó akár családi perpatvarról, bosszúról, szenvedélyről, vagy izgalomról. Igazán felpezsdítő élményt nyújtott, és tényleg hamar elolvastam. Faltam az oldalakat, hiszen a fejezetek 99%-a úgy végződött, hogy muszáj volt még egy fejezetet olvasnom. Aztán még egyet. Meg még egyet. Végül pedig arra eszméltem, hogy már megint hajnal van, aludnom kellene, de nem tudtam addig nyugodt szívvel becsukni a könyvet, amíg nem jöttem rá, hogy mégis mi sül ki ebből az egészből. Nagy kár, hogy éjszaka fejeztem be, mert a gigantikus függővég igazi arculcsapásként ért, és legalább fél órán keresztül azon gondolkodtam az ágyban forgolódva, hogy vajon jó ötlet lenne-e azonnal belekezdeni a harmadik részbe. (Amúgy nem kezdtem bele, de nem sok tartott vissza...)

Utólag visszatekintve az első rész is jó volt, de számomra nem kiemelkedően. Ehhez képest A gonosz király mindent vitt, olyan szinten fenntartotta a figyelmem, amit egy ideje nem tapasztaltam. A karakterek kellő árnyaltsága nagyon izgalmas, hiszen nem különül el élesen a jó és a rossz egymástól. Nem minden szituáció fekete-fehér, és ha belegondolunk egy-egy szereplő helyzetébe, könnyen rádöbbenhetünk, hogy mennyire különböző értékrendet képviselnek, és annak megfelelően próbálnak cselekedni. Erre a legjobb példa a főhősnő, Jude, akit ebben a részben kifejezetten megkedveltem. Rengeteg fronton próbál helytállni, és a kezdetben visszahúzódó emberlányból egy vasakaratú nővé válik. Az már részletkérdés, hogy nem minden úgy jön össze neki, ahogy elsőre elgondolja, de megy a céljai felé, és ez roppant motiváló.

A Cardan és Jude között lévő kapcsolat elég ambivalens. Nem tudom, hogy szívesen látnám-e őket együtt, habár minden porcikám Cardanért sikítozik. Az első részben kifejezetten ellenszenves volt számomra - mondjuk azért valamennyire vonzott is -, de most, hogy egyre többet fedett fel a múltjából, kezd barátságosabbá és kevésbé lelketlenné válni a szememben. Ez persze kicsit megváltozott a könyv végén lévő csattanó miatt, mert kezdett minden szép lenni, aztán ez a tökfej elrontotta, de remélhetőleg a harmadik részben megoldódnak a problémák.

Top 3 kedvenc idézetem:
  1. "– Egy pillanatra átfutott a fejemen – szólal meg –, hogy talán te lőttél rám.
    Elfintorodom.
    – És miből jöttél rá, hogy nem?
    Vigyorogva néz fel rám.
    – Nem talált el."
  2. "– Talán megdöbbenti a képtelen családodat, de nem lehet mindent gyilkossággal megoldani! – kiált utánam Locke.
    – Tényleg megdöbbennénk, ha így lenne – kiáltok vissza."
  3. "– Gyűlöllek – lehelem a szájába. – Annyira gyűlöllek, néha semmi másra nem tudok gondolni."
Összességében:
Kicsit megkoptak az emlékeim az első részről, hiszen már több, mint két éve olvastam A kegyetlen herceget. Ettől függetlenül szinte azonnal visszarázódtam a cselekménybe, és úgy éreztem magam, mintha egy rég nem látott ismerőssel találkoznék; alig vártam, hogy valami újat és izgalmasat mutasson, és ezt az elvárásomat teljes mértékben teljesítette. Még szerencse, hogy akkor olvastam, mikor már nálam volt a befejező kötet, mert ilyen csavarok után nem bírnék tovább várni.

Nyereményjáték:

A játék fókuszában a sorozat szereplői lesznek. Ahhoz, hogy megnyerhessétek a könyv egy példányát, nincs más dolgotok, mint a bejegyzések szövegében kiemelt betűkből összeállítani egy karakter nevét, és azt beírni a Rafflecopter dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

11.16. Függővég

11.18. Sorok között

11.20. Sorok között extra (borítómustra)

11.22. Readinspo

11.24. Readinspo extra (interjúfordítás)

11.26. Csak olvass!

11.28. Hagyjatok! Olvasok! extra (idézetek)

11.30. Utószó

12.02. Fanni’s Library - A gonosz király értékelés

12.04. Fanni’s Library

12.06. Hagyjatok! Olvasok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése