Vi Keeland & Penelope Ward: Rebel Heir - Lázadó örökös {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A sokak által kedvelt írópáros legújabb kötete a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg. Ha kíváncsiak vagytok Gia és Rush történetére, tartsatok velünk, hiszen tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménypéldány!

Adatok:

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632452111

Oldalszám: 280

Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Eredeti cím: Rebel Heir

Megjelenési dátum: 2020. 12. 01.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:

„Volt ​már veled olyan, hogy csak ránéztél valakire, és tudtad, hogy a feje tetejére állíthatná az életedet, ha hagynád?”

Hogyan legyen szuper nyarad a Hampton-vidéken:

Csípj meg egy mesés albérletet az óceán partján! √Pipa.

Szerezz munkát egy menő szórakozóhelyen! √Pipa.

Hogyan szúrj el egy szuper nyarat a Hampton-vidéken: Ess bele a fekete bőrdzsekis, borostás, átható tekintetű fickóba, aki kitűnik a tömegből! Abba, aki úgysem lehet a tiéd, miután vége a nyárnak. √Pipa. √Pipa. √Pipa.

Pláne, ha ez a szexi, tetovált isten a főnököd. Pláne, ha nemcsak a munkahelyed az övé, hanem ő a fél város örököse. Pláne, ha gonosz veled.

Aztán apránként leomlott a fal, amit ez a kemény pasi maga köré épített. Nem kellett volna beleszeretnem a lázadó örökösbe, főleg, miután világossá tette, hogy nem akarja átlépni velem a határt. Esténként hiába hűlt le a levegő, mégis egyre forróbb lett körülöttünk. A nyaram sokkal érdekesebb lett, de bonyolultabb is egyben. Egyszer minden jó dolognak véget kell érnie, nem? Csakhogy én nem ilyen befejezésre számítottam vele.

Vagy legalábbis úgy tűnt. Egészen addig, amikor egy este rám parancsolt, hogy üljek be a kocsijába, mert nem akarta, hogy a sötétben gyalogoljak. Nagyjából így kezdődött a dolog Rushsal.

Véleményem a borítóról:
Többször is mondtam már, hogy nem kifejezetten vagyok oda azokért a borítókért, amin különböző férfi egyedek láthatóak textil nélkül. Ettől már előítéletes vagyok a könyvvel szemben, és egy sablonos történetet képzelek el - pedig van rá számos ellenpélda -, tehát ebben az esetben sem a borító vett rá az olvasásra.

A történetről és a szereplőkről:
Amennyire tudom, Vi Keeland és Penelope Ward neve kiemelkedő az erotikus, romantikus könyvek terén. Eddig még nem olvastam az írópárostól, mert nem éreztem azt, hogy nekem valóak lennének a történeteik, de valamiért Rush és Gia sztorija megfogott a fülszöveg alapján. Nem vagyok maradéktalanul elégedett, de ettől függetlenül csalódottnak sem mondanám magam.

Gia és Rush egy szerencsés véletlennek köszönhetik azt, hogy megismerkedtek. A lány éppen a barátnője helyett dolgozik (megjegyzem nevetségesen bénán), és Rush, a Heights tulaja felfigyel rá. No nem csak azért, mert a koktél kreálmányaival elüldöz minden jómódú vendéget, hanem azért is, mert Gia külseje már az első pillanatban vonzza őt. Ráadásul mikor beszédbe elegyednek, a szimpátia tovább fokozódik, és ahogy az várható volt egy ilyen történet esetében, napokon belül kialakul köztük az elemi vonzalom.

A két szereplő teljesen különböző. Gia egy igazi jókislány, ezért rendszerint ő az, akit felültetnek, ellenben Rush az a fajta tipikus gyökér pasi, aki a főszereplő lányhoz hasonlóakat csak kihasználja egy numeráért, és hasta la vista. Ahogy a vonzalom szinte azonnali kialakulása, úgy az is egyértelmű volt számomra, hogy a két szereplő elkezd megváltozni a másik kedvéért, és láss csodát, ez megtörtént. Rush rá sem néz más nőre, csak Giát látja a lelki szemei előtt minden áldott pillanatban, Gia pedig elkezd kibújni a szürke kisegér szerepéből, és hirtelen bombázóvá válik.

Csak, hogy fokozzuk a klisétengert, és a rossz fiú vs. jókislány felállást még "érdekesebbé" tegyük, kapunk egy adag sóvárgást, egy csipetnyi szenvedést és egy kis drámát is. A szereplők közötti huzavona engem kifejezetten hidegen hagyott, hiszen tudtam jól, hogy egymás mellett fognak kikötni, csak valamivel ki kellett tölteni ezt a 280 oldalt.

A karakterek nem igazán fogtak meg, de ha választanom kellene, akkor Giával szimpatizálok jobban. Ahhoz képest, hogy szürke kisegérnek tartja magát Rush-hoz képest, igenis vagány csaj, és viszonylag logikusan tud gondolkodni egyes helyzetekben. A lánnyal való megismerkedés után Rush elzárkózik az egyéjszakás kalandoktól, és - milyen meglepő - kiderül róla, hogy egy igazi gondoskodó férfi. Amellett, hogy ez kb minden második romantikus könyvben előfordul, nagyon idegesített, hogy az írópáros szerint egy pasi minden egyes másodpercben csak a szexre gondol még akkor is, amikor valami tragédia történik. Annyira, de annyira nem értem ezt a logikát! Arról már ne is beszéljünk, hogy a karakter "férfiasságát" az állandó káromkodás-cunamival akarják kihangsúlyozni. Oké, én is tudok csúnyán beszélni, ahogy mindenki más is, de az indokolatlan ocsmány, alpári beszéd szerintem tökre nincs rendben semmilyen kötetben sem, és kétlem, hogy ez a fordító hibájából fakadna.

Azért nem mondom, hogy totális csőd ez a kötet. Gia karaktere, a komolyabb témák felhozatala, a család fontosságának a kiemelése és az utolsó oldalon ledobott bődületes csavar tényleg sokat javított a véleményemen. Tetszett, hogy a csonka család fogalma is be lett vonva a cselekménybe, ahogy az is, hogy Gia és Rush féltek attól, hogy olyanná válnak, mint a rossz útra tért szüleik. Úgy vélem, erről fontos beszélni, hiszen ilyen esetben mindenki fél, hogy ugyanolyanná válik, mint az előtte lévő negatív példa.

Mindent összevetve gondolom rájöttetek, hogy nem avattam kedvencet. Ezzel nincs is baj, mert néha jók ezek az egyszer olvasható könyvek is, amik minden negatívum ellenére mégis kikapcsolják az agyamat. Kíváncsi vagyok a folytatásra, mert fogalmam sincs, hogy Gia hogyan fog megküzdeni a kialakult helyzettel, de azért nem kaparom a falat a második részért.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Volt már veled olyan, hogy csak ránéztél valakire, és tudtad, hogy a feje tetejére állíthatná az életedet, ha hagynád… és teljesen tönkretenne?
   – Ó, igen – bólogatott. – Volt már velem ilyen.
   – Mit csináltál?
   – Megadtam magam, és elvettem feleségül."
2. "Mindannyian próbálunk a lehető legjobban boldogulni azzal a tudással, amink van, és van mellé egy kis vakhitünk is. Mindennap kapunk jeleket, amik elárulják, hogy jó úton haladunk-e."
3. "Amikor félsz beleszeretni valakibe, az általában azért van, mert már kezdesz beleesni (…)."

Összességében:
Szinte végigszaladtam a könyvön, tekintve, hogy kevesebb, mint egy nap leforgása alatt kiolvastam. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy kiemelkedően jó lett volna.

Nem ismeretlenek számomra az írónők, és tisztában vagyok azzal, hogy többnyire milyen típusú könyveket írnak, most mégis úgy gondoltam, hogy megéri tennem egy próbát ezzel a könyvvel. Az írásmóddal nem is lenne nagy bajom - azt leszámítva, hogy szerintem egy pasi nem gondol nonstop csak a szexre, és nem káromkodik folyton, hogy kihangsúlyozza a "férfiasságát" -, de a történet maga nekem klisés volt, ezáltal olyan tipikusan egyszer olvasós könyvnek mondanám ezt. Ha a végén nem lenne egy oltári csavar, amire még én sem számítottam, akkor biztos nem kapna 4 csillagot, de így már várom a folytatást, és remélem, hogy az jobban fog tetszeni.

Nyereményjáték:

Az írópáros könyvei nagy sikernek örvendenek a hazai olvasók körében. A mostani játékunk során minden állomáson találtok egy-egy idézetet az írónők könyveiből. Ha játszani szeretnétek, nincs más dolgotok, mint beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába annak a könyvnek a címét, amiből idéztünk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az idézet: „A szerelemnek nincs lelkiismerete. A szerelem nem ismer jót vagy rosszat. Olyan érzelem, amit nem tudsz lerázni magadról, ami a lelkedig hatol, és nem lehet elsöpörni.”

a Rafflecopter giveaway
Állomások:
02. 02. – Fanni’s Library
02. 04. – Sorok Között Könyves Blog
02. 06. – Sorok Között Könyves Blog extra
02. 08. – Hagyjatok! Olvasok! extra
02. 10. – Hagyjatok! Olvasok!