Erin A. Craig: Só és bánat háza {Értékelés + Nyereményjáték}

Sziasztok!

A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően újabb retelling történettel gazdagíthatjuk a polcainkat. Tartsatok bloggereinkkel ezalatt az extrákkal tarkított turnénk során, hiszen tiétek lehet egy, a kiadó által felajánlott nyereménypéldány a Só és bánat házából!

Adatok:

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635970155

Oldalszám: 448

Fordító: Szabó Krisztina

Eredeti cím: House of Salt and Sorrows

Megjelenési dátum: 2022. 03. 18.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Gondold ​meg, kivel táncolsz… Ahogy gyönyörű testvérei titokzatos körülmények közepette életüket vesztik a szigeten, ahol magányos birtokuk áll, Annaleigh kénytelen fényt deríteni a családját kísértő átokra. Annaleigh burokban éli az életét Highmoorban a nővéreivel, az apjával és a mostohaanyjával. Egykor tizenketten voltak, de most, hogy négy lány élete hirtelen véget ért, magány kísérti a pompás termeket. Egyik haláleset tragikusabb a másiknál – egy járvány, egy esés, egy fulladás, egy zuhanás –, és a környező falvakban azt pletykálják, hogy a családot megátkozták az istenek. Annaleigh-t kísérteties látomások kínozzák, és egyre erősebben él benne a gyanú, hogy a nővérei nem balesetet szenvedtek. A lányok minden éjjel kiszöknek otthonról, hogy fényűző bálokra látogassanak el, hajnalig táncoljanak selyemruhájukban és csillogó cipellőjükben, és Annaleigh nehezen jut dűlőre, megakadályozza-e őket ebben, vagy csatlakozzon hozzájuk a tiltott találkozókon. Kivel – vagy inkább mivel – táncolnak valójában? Amikor Annaleigh közelebb kerül egy titokzatos idegenhez, aki maga is titkokat őriz, versenyt kell futnia az idővel, hogy eloszlassa a családjára boruló sötétséget, még mielőtt őt magát ragadja el legközelebb. Lebilincselő regény tele mágiával, fátyolselyem szoknyákkal és hosszú, sötét folyosókkal. Hagyd, hogy magával ragadjon!

Véleményem a borítóról:
Azért az jelent valamit, hogy el sem olvastam a fülszöveget, csak rápillantottam a borítóra és már raktam is a könyvet a várólistámra, ugye? Nagyon ritkán csinálok ilyet, mert félek, hogy pont az ilyen felületességem miatt fogok olyan könyvet olvasni, ami hiába szép, mégis csak papírpazarlás. Szerencsére most nem ez történt, így kaptam egy jó történetet egy csodás borítóval.

A történetről és a szereplőkről:
Már jó ideje szemeztem ezzel a könyvvel, ki-be pakolgattam a virtuális kosaramba a BookDepository oldalán, aztán megtudtam, hogy magyarul is érkezik a könyv, és megállíthatatlanul elkezdtem vágyni rá. Alig vártam, hogy megjelenési dátum legyen kiírva hozzá, ami köszönhető annak is, hogy sok méltatást olvastam róla GoodReads-en. Csalódtam? Nem.

Ha visszatérő olvasó vagy az oldalamon, akkor tudhatod, hogy a kedvenceim közé tartoznak a retelling, azaz újramesélt történetek. Ezekben a történetekben egy, már megjelent mesét dolgoznak át az írók, hogy egy új aspektusból láthassuk a művet. Sok ilyenre van példa, gondoljunk csak a Tüskék és rózsák udvarára, a Holdbéli krónikák sorozatra vagy a Sorsfordító történetekre. Persze, még sok más ilyen könyv létezik, és a Só és bánat háza is egy közülük.

Ebben a kötetben a tizenkét táncoló hercegnő cselekménye lett átdolgozva egy sokkal felnőttesebb verzióvá. Kicsinek imádtam a Barbie feldolgozást belőle, számtalanszor megnéztem, ezért nem is volt kérdés, hogy huszonegy éves fejjel is belevetem magam ebbe a történetbe. Ami azt illeti, a mesét össze sem tudnám hasonlítani ezzel a könyvvel, annyira más jellegű a kettő, viszont ez nem von le egyik értékéből sem. Az biztos, hogy most már a retelling verziót preferálom, már csak abból adódóan is, hogy ez a koromból adódóan közelebb áll hozzám. :)

A főszereplő szemszögéből ismerhetjük meg a történéseket, amelyek megrázzák Highmoor lakosait. A sziget kastélyában egy hatalmas család él összesen tizenkét lánytestvérrel, csakhogy ez a szám elég keményen megcsappan viszonylag rövid idő alatt. A kötet elején már négy lánnyal kevesebben vannak a testvérek, egyik haláleset után következik a másik akár egy éven belül. Érthető módon ez teljesen felforgatja a család és az ott élő emberek életét, mindenki a gyászba temetkezik. Ez egy idő után kezd unalmassá válni főleg a fiatalabbak számára, akiknek ebben a korban kellene a társaságba lépniük és férjet fogniuk maguknak.

Annaleigh az egyik legidősebb a megmaradt lányok közül, végig rajta keresztül tapasztalhatjuk meg azokat a furcsaságokat, amelyek a kastély falain belül történnek. Igyekszik jó nővér lenni a húgai számára, valamint úgy véli, hogy az újdonsült nevelőanyja is megérdemli a törődést. A bonyodalom csak akkor kezdődik el igazán, mikor a legkisebb húg, Verity elkezdi a nővérei szellemeit látni az egyes folyosókon és szobákban. Annaleigh tudja, hogy ez nem normális dolog, de hiába kételkedik a kislány szavaiban, azért benne is felmerül a gondolat, hogy a nővérei kísértenek Highmoorban, és az is lehet, hogy a családot elátkozták. Főszereplőnk mindent megtesz annak érdekében, hogy kiderítse, hogy valaki áll-e a halálesetek mögött, és hercegnőhöz nem méltó módon már-már megszállott nyomozóvá válik, aki meg akarja tudni az igazságot. Mindeközben egy helyes nyomozótársra is szert tesz, aki valamennyire enyhíti a lány fájdalmát, de ezen a ponton már kérdéses, hogy meg lehet-e bízni bárkiben is.

Olvasás során végig azt éreztem, hogy iszonyatosan nyomaszt úgy en bloc az egész könyv. Voltak viszonylag könnyedebb fejezetek, de ezek szerintem csak azért kerültek bele, hogy egy szusszanásnyi nyugalom után megint rám hozza az írónő a frászt. Apránként épült fel a végkimenetel, ami elég nagyot ütött, hiába volt gyanús már mindenki, aki akár csak egyszer is szerepelt valamelyik jelenetben. Rengeteg teória keringett a fejemben, szóval abszolút nem volt kiszámítható a kötet. A rejtélyek és a misztikus könyvek kedvelőinek ez egy kötelező olvasmány. Annyi negatívumot azonban fel tudok hozni, hogy a szerelmi szál alakulása elég gyors lefolyású volt, ez nekem nem volt túl hiteles. Ezen kívül túl hirtelennek és kicsit átgondolatlannak érzem a lezárást, de ezen a két dolgon kívül nem igazán találok kivetnivalót a kötetben. Nem mondom, hogy komfortolvasmányként fogok rá tekinteni, mert tényleg annyira beparáztam néha tőle, hogy egy napra félre kellett tennem, de most már tudom, hogy melyik könyvet kell levennem a polcról, ha egy jót akarok borzongani.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "– Te jelented számomra az egész világot – jelentette ki Cassius nagy komolyan, egy pillanatig sem habozott.
   – Ahogy te is számomra – visszhangoztam."
2. "– Mind sóból lettünk, a só szerint élünk és végül sóvá leszünk – folytatta a főtengerész.
   – Sóvá leszünk – ismételtük fásultan."
3. "– De Cassius – vette vissza a szót Ligeia. – Cassiusban bizony van potenciál!
   Rosalie elfintorodott.
   – Nekem ugyan nem kell. Én olyan férfit akarok, akinek nagy, sűrű bajsza van, mint annak a matróznak, aki Bashemk kapitánnyal jött! Na, ő igazán szemrevaló! Nekem olyan férfi kell, aki otthon érzi magát a tengeren. Olyan, aki tudja, mihez kezdjen a hullámok ívével, görbületével! – Végigsimított a csípője ívén, színpadiasan mozdult, hangja bujává vált. – Egy olyan, aki bármilyen kikötőbe képes bekormányozni a hajóját, nem számít, milyen viharosak a körülmények.
   Ligeia felhorkant, eltakarta a száját.
   – Óriási, vastag, kemény… árbóccal.
   A hármasikrek vihogásban törtek ki, én pedig a szememet forgattam.
   – Ha apu meghallja, hogy ilyesmiket mondtok, elveszi az összes romantikus regényeteket, és elégeti őket."

Összességében:
Kicsit elhúztam ennek a könyvnek az olvasását, de bevallom, nem is mertem gyorsabban olvasni, mert beférkőzött az álmaimba és komolyan berezeltem tőle. Ennek ellenére a végéig rejtélyes és nyomasztó hangulatú a történet, néha-néha felbukkan benne egy rövidebb, nyugis rész, de ez mind azért van, hogy felkészítse az olvasót a további szörnyűségekre. Szerintem igazán érdekes és egyedülálló olvasmányélményt tud nyújtani már csak abból kifolyólag is, hogy a tizenkét táncoló hercegnő cselekményét dolgozta át az írónő.

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során a borítókra fektettük a hangsúlyt. Mivel a Só és bánat házának borítóján is megjelenik a víz motívum, ezért minden állomáson találni fogtok egy-egy borítórészletet, amelyen szintén látható ez az elem. A ti feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik könyv borítójának a részletét látjátok az adott állomáson, és a könyv címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába. Egy kis segítség: csak a kiadó repertoárjából származnak a borítók.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kép:

a Rafflecopter giveaway
Állomások:
04. 04. – Fanni’s Library
04. 06. – Csak olvass!
04. 08. – Readinspo
04. 10. – Utószó
04. 12. – Csak olvass! extra