Nyáron olvastam a The Ravenhood sorozat első kötetét, a Falkát, ami igaz, nem lett a kedvencem, de tudtam, hogy megérdemel egy esélyt a második rész. Köszönöm a recenziós példányt a Rainydays Kiadónak!
Kiadó: Rainydays Kiadó
ISBN: 9789635801794
ISBN: 9789635801794
Oldalszám: 550
Fordító: Márton Andrea
Eredeti cím: Exodus
Megjelenési dátum: 2023. 07. 17.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
„Azt tettem, amit a tolvajok: elloptalak”
Cecilia Horner unalmas évre számított, de ez lett élete legizgalmasabb nyara, miután megismerte a helyi rosszfiúkat, Seant és Dominicot, és a kapcsolatuk sokkal veszélyesebb fordulatot vett…
De elkábul a felismerésre, hogy a két fiú a Ravenhood titkos társaság tagja, amelynek élén egy Franciának nevezett férfi áll, aki nem szeretné, ha Cecilia az emberei vagy a küldetése közelébe férkőzne…
Ceciliának minden oka megvan rá, hogy gyűlölje, de a szerelmet csak egy hajszál választja el a gyűlölettől. És ha a Triple Fallsban eltöltött idő megtanította Ceciliát valamire, akkor az az, hogy nagyon is hajlandó ezt a vékony határvonalat átlépni..
Kate Stewart „Ravenhood” trilógiája elvarázsolta a TikTok közönségét világszerte.
A merész, szexi, romantikus, korunkba átültetett Robin Hood-történet lélegzetelállító fordulatai és elsöprő érzelmei magával ragadnak, és nem eresztenek.
Ez a szokatlan, és tabudöntögető szerelmi történet mindvégig töretlen izgalmat ígér, rejtélyekkel, szexiséggel, függőséget okozó rosszfiúkkal, akcióval és ÉRZELMEK SOKASÁGÁVAL.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
„Azt tettem, amit a tolvajok: elloptalak”
Cecilia Horner unalmas évre számított, de ez lett élete legizgalmasabb nyara, miután megismerte a helyi rosszfiúkat, Seant és Dominicot, és a kapcsolatuk sokkal veszélyesebb fordulatot vett…
De elkábul a felismerésre, hogy a két fiú a Ravenhood titkos társaság tagja, amelynek élén egy Franciának nevezett férfi áll, aki nem szeretné, ha Cecilia az emberei vagy a küldetése közelébe férkőzne…
Ceciliának minden oka megvan rá, hogy gyűlölje, de a szerelmet csak egy hajszál választja el a gyűlölettől. És ha a Triple Fallsban eltöltött idő megtanította Ceciliát valamire, akkor az az, hogy nagyon is hajlandó ezt a vékony határvonalat átlépni..
Kate Stewart „Ravenhood” trilógiája elvarázsolta a TikTok közönségét világszerte.
A merész, szexi, romantikus, korunkba átültetett Robin Hood-történet lélegzetelállító fordulatai és elsöprő érzelmei magával ragadnak, és nem eresztenek.
Ez a szokatlan, és tabudöntögető szerelmi történet mindvégig töretlen izgalmat ígér, rejtélyekkel, szexiséggel, függőséget okozó rosszfiúkkal, akcióval és ÉRZELMEK SOKASÁGÁVAL.
Véleményem a borítóról:
Ez a borító nem kifejezetten az én ízlésvilágom, de egészen megbékéltem vele. A kötet megjelenése igényes, ráadásul az élfestés nagyon jól néz ki, és ami a legfontosabb, hogy nem kopott le olvasás közben.
Ez a borító nem kifejezetten az én ízlésvilágom, de egészen megbékéltem vele. A kötet megjelenése igényes, ráadásul az élfestés nagyon jól néz ki, és ami a legfontosabb, hogy nem kopott le olvasás közben.
A történetről és a szereplőkről:
Augusztusban volt szerencsém olvasni a Falkát, és ahogy befejeztem, tudtam, hogy muszáj folytatnom a sorozatot. A Falkáról szóló bejegyzésemben (>>itt<< elolvashatod) említettem, hogy alapvetően nem az én zsánerem a dark romance, de nyitott vagyok az új tapasztalatokra. Nem tagadom, nekem kicsit már sok volt a The Ravenhood sorozat első része, és bíztam abban, hogy ezért a folytatás kárpótolni fog. Köszönöm a recenziós példányt a kiadónak! Ha érdekel egy reading vlog az olvasási folyamatomról, látogass el a TikTok oldalamra is!
Kezdem a legfontosabbal: nem volt egy rossz könyv ez, sőt, élvezhetőbb volt az első résznél - legalábbis a cselekmény része. Sokkal több akció és valós cselekmény történt az oldalakon, bár ez valamennyire várható volt a Falka bevezetőjellege után. Kiforrottabbnak és kidolgozottabbnak éreztem az író stílusát, ami mindenképp fejlődésnek mondható.
A történetet "akkor" és "most" jelenetekre tagolta az írónő, amit kifejezetten jó húzásnak tartok. Nagy kontraszt van a főszereplőnk, Cecelia magatartása és jelleme között a két idősíkban, ez is mutatja azt, hogy hat év telt el azóta, mióta elhagyta Triple Falls-t és vele együtt a Testvériséget. A köztes időről nem sok információnk van, bár az olvasó ezt a hézagot viszonylag könnyen ki tudja tölteni. A múltban játszódó fejezetek engem kifejezetten irritáltak, alig vártam, hogy túllendüljek rajtuk, és nagyjából 230 oldal kellett ahhoz, hogy aktívan fenntartsa a figyelmemet a történet. Ehhez képest a későbbi részeken szinte végigsiklottam, valamiért gördülékenyebbnek éreztem a kötet ezen felét. Ha végig ilyen mederben folytak volna az események, biztosan jobban tetszett volna a könyv, de így valójában felemás érzéseim vannak.
Kate Stewart megalkotott két karaktert, akit nagyon szerettem (ebből egyet nagyon "kedves" módon kiiktatott), és még kettőt, akit nem tudtam elviselni - az elviselhetetlen kategóriába maga a főszereplő is beletartozott, és ez nagyban befolyásolta az értékelésemet is. Cecelia karaktere egyszerűen szörnyű fiatalként és idősebb korában egyaránt, nem tudtam beleilleszkedni a helyzetébe, annyira naivan, logikátlanul és bután viselkedett. Vicces módon egy szexistennőként lett ábrázolva, akibe minden egyes férfi beleszeret, pedig valójában az égvilágon semmi izgalmas nincs benne azon kívül, hogy egy milliárdos ember egyszem lánya és örököse. Vártam valami áttörést, valami hatalmas fejlődést, és noha fejlődött valamennyit, véleményem szerint mégsem eleget.
Úgy érzem, nekem ezzel a kötettel befejeződött a The Ravenhood sorozat, már csak azért is, mert egy olyan befejezést kaptunk, amivel én teljesen meg tudok békélni. Nem akarom, hogy felboruljon az utolsó fejezetben megalkotott idill, azt szeretném, ha így maradna meg az emlékezetemben Kate Stewart sorozata. Épp elég szívfájdalmat - és néha agyérgörcsöt - kaptam, nem szeretném, ha a továbbiakban ez fokozódna.
Top 3 kedvenc idézetem:
- "– Nem tudom, hogy nagyon rossz ember vagy-e, aki jó cselekedeteket visz véghez, vagy egy jó ember, aki nagyon rossz dolgokat visz véghez."
- "– A te szíved nem a te gyengeséged, Cecelia. Hanem az enyém."
- "– Az, hogy szerettelek, beteggé tett, és soha többé nem akarok meggyógyulni."
Nem egyszerű ezt a kötetet értékelni, tekintve, hogy két részre tagolható, és a második fele sokkal jobban tetszett, mint az első. Ha olyan színvonalas lett volna a cselekmény egésze, mint amilyen a jelenben játszódó részek voltak, akkor kérdés nélkül akár a 4,5 csillagot is megadnám rá, de így ezt sajnos nem tudom megtenni.
Úgy érzem, az Exodus méltó folytatása a Falkának, sokkal kiforrottabb lett, mint az előző rész volt. Természetesen így is vannak hibái - a legnagyobb hiba talán maga a főszereplő volt -, ennek ellenére a cselekmény kidolgozottabb, megfontoltabb és logikusabb. Nem hiszem, hogy folytatom a sorozatot, ennek a kötetnek egyszerűen tökéletes a lezárása és nem akarom elrontani a varázsát. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy duológiaként is megállja a helyét a The Ravenhood, viszont ha valaki többet szeretne kapni Cecelia és Tobias párosából, az ne hagyja ki a Célvonalat sem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése