Makiia Lucier ezen kötete már jó ideje izgatja a fantáziámat, ezért nem is lehetnék boldogabb, amiért az Anassa Könyveknek hála már magyarul is olvasható. Hálásan köszönöm a recenziós példányt!
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507259
ISBN: 9786156507259
Oldalszám: 304
Fordító: Bosnyák Edit
Eredeti cím: Year of the Reaper
Megjelenési dátum: 2024. 03. 25.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
A mérnöknek tanuló Lord Cassia épp a vízvezetékek állapotát ellenőrzi a királya megbízásából, amikor ellenséges katonák ütnek rajta, és rangja ellenére bebörtönzik embertelen körülmények közé. Az országot ráadásul hamarosan kegyetlen pestisjárvány sújtja megszámlálhatatlan áldozatot szedve, kétségbeejtő állapotba taszítva a királyságot.
Cassia betölti a tizennyolcat, mire sikerül kiszabadulnia a rabságból, és miután a borzalmas betegséget is túléli, az a leghőbb vágya, hogy hazatérhessen a hegyek közé és elfelejthesse a múlt rémségeit. De az otthona időközben megváltozott. A királyi udvar beköltözött a palmerini várba, és az ellenségeit is magával hozta.
Amikor a királyné legközelebbi barátai egy merénylő célpontjává válnak, Cassia nyomozni kezd a gyilkos után, és közben váratlan barátságot köt Lenával, egy éles eszű, fiatal történésszel. Ketten hamarosan rájönnek arra, hogy a merénylő kiléténél sokkal fontosabb, hogy miért követi el a gyilkosságokat. A nyomok a múltba vezetnek, és egy borzalmas titokra derítenek fényt, mely nemcsak fenyegetést jelent a frissen megkötött békére, de újra háborúba sodorhatja a királyságot.
Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:
A mérnöknek tanuló Lord Cassia épp a vízvezetékek állapotát ellenőrzi a királya megbízásából, amikor ellenséges katonák ütnek rajta, és rangja ellenére bebörtönzik embertelen körülmények közé. Az országot ráadásul hamarosan kegyetlen pestisjárvány sújtja megszámlálhatatlan áldozatot szedve, kétségbeejtő állapotba taszítva a királyságot.
Cassia betölti a tizennyolcat, mire sikerül kiszabadulnia a rabságból, és miután a borzalmas betegséget is túléli, az a leghőbb vágya, hogy hazatérhessen a hegyek közé és elfelejthesse a múlt rémségeit. De az otthona időközben megváltozott. A királyi udvar beköltözött a palmerini várba, és az ellenségeit is magával hozta.
Amikor a királyné legközelebbi barátai egy merénylő célpontjává válnak, Cassia nyomozni kezd a gyilkos után, és közben váratlan barátságot köt Lenával, egy éles eszű, fiatal történésszel. Ketten hamarosan rájönnek arra, hogy a merénylő kiléténél sokkal fontosabb, hogy miért követi el a gyilkosságokat. A nyomok a múltba vezetnek, és egy borzalmas titokra derítenek fényt, mely nemcsak fenyegetést jelent a frissen megkötött békére, de újra háborúba sodorhatja a királyságot.
Véleményem a borítóról:
Először nem igazán értettem a borítóválasztást a sejtelmes, sötét hangulata miatt, de a történet elolvasása után nem csodálom, hogy ilyen külsőt kapott A pusztulás kora. Nagyon illik a cselekményhez, ráadásul több, jelentéssel bíró motívum is megjelenik rajta.
Először nem igazán értettem a borítóválasztást a sejtelmes, sötét hangulata miatt, de a történet elolvasása után nem csodálom, hogy ilyen külsőt kapott A pusztulás kora. Nagyon illik a cselekményhez, ráadásul több, jelentéssel bíró motívum is megjelenik rajta.
A történetről és a szereplőkről:
Makiia Lucier nevét nem sűrűn láttam felbukkanni a közösségi médiában, pedig A pusztulás kora elolvasása után kijelenthetem, hogy egy tehetséges, kreatív szerző. Azt hittem, hogy már kezdek kinőni az ifjúsági történetekből, ehhez képest jelen esetben le sem tudtam venni a tekintetemet a lapokról.
Alig kellett pár oldal ahhoz, hogy magával rántson a történet, pedig jellemzően szükségem van több fejezetre is, mire teljesen át tudom adni magam egy könyvnek. Már a bevezetésnél(!) könnyeztem, és a regény egésze során számos érzés kavargott bennem, amelyeket nehéz szavakba önteni. Ifjúsági történethez képest több erőteljes témával is foglalkozik - PTSD, háború, halál, veszteség -, de azt hiszem, ez nem meglepő egy olyan regény esetében, amelynek a cselekménye egy pestis által sújtott világban játszódik.
Főszereplőnk a mindössze 18 éves Cas, aki hiába nemes, mégis bebörtönözték 15 éves korában. Erről az időszakról viszonylag keveset, csak visszaemlékezéseket olvashatunk, bár őszintén szólva talán jobb is, hiszen nagyon felkavaró volt, ahogy szegénnyel bántak - megjegyzem, gyerekként. Megviselt, ahogy azért imádkozott, hogy a hozzátartozói közül legalább valaki túlélje a pestist, és szerencsére a bátyja tárt karokkal várta a család birtokán. Igaz, arra nem számított, hogy a jelenlegi király a családjával is ott táborozik, pláne úgy, hogy a királynő az ellenség földjéről való.
Ugyan egészen alap szinten, de ennek köszönhetően a politika is belekeveredik a történetbe (nyugi, semmi komoly), hiszen két ellenséges tábor köt fegyverszünetet egy frigynek köszönhetően. Nyilván vannak szimpatizánsok és ellenzők, és habár az utóbbi tábor csendesebb, mégis veszélyesebb; így lett egy ismeretlen merénylő áldozata a királyi dadus, és majdnem a trónörökös is. Cas ugyan nem tervezett a visszatérésekor egyből a tettek mezejére lépni, mégis, a lelkiismerete nem hagyja őt nyugodni, és a kotnyeles Linával (a király húgával) nekilátnak kideríteni, hogy ki akarja eltenni láb alól a királynőt.
A történet atmoszférája minden komolyság ellenére könnyednek érződött, és pont ezt várom el egy ifjúsági történettől. Attól függetlenül, hogy nehéz témákat taglal, mégis könnyen befogadható és érthető, de persze ezen az is segített, hogy a szerző nem szűkölködött a humoros jelenetekkel sem. Ami talán picit zavart az az, hogy éreztem pár hézagot és következetlenséget az idővonalban, de talán ez a kevésbé tapasztalt olvasóknak nem fog feltűnni.
Mindent összevetve egy nagyon színes, elgondolkodtató és egyszerre szórakoztató fantasyt kaptam. Úgy érzem, ezt sok embernek fogom ajánlani, már csak azért is, mivel Lucier nagyobb figyelmet érdemelne külföldön és hazánkban is. Nem bántam volna, ha a szerző még egy kicsit hozzátesz a regény hosszához, és bizonyos okok miatt igazán írhatott volna egy olyan epilógust, ami 5 évvel később játszódik - de ezt a kívánságomat úgyis csak azok fogják érteni, akik elolvassák a regényt. :)
Top 3 kedvenc idézetem:
Rövid, ütős, felesleges sallangtól mentes, tökéletes ifjúsági fantasy A pusztulás kora. Olykor kicsit kegyetlen és véres, de tagadhatatlanul izgalmas és fordulatos történetnek lehetünk szemtanúi ezen regény során, ami sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Borzasztóan tetszett az alapkoncepció, ahogy az is, hogy nagy szerepet kap a cselekmény során egy betegség, ami alapjaiban megváltoztatja ezt a fiktív világot. Ugyan a lezárást kicsit gyorsnak éreztem, de az addig elvezető út és nyomozás felcsigázott. Remélem, olvashatunk még magyarul Lucier-regényt, igazán izgalmas ötletekkel előrukkoló szerzőnek tűnik.
- "– Nem számít bűnnek, ha a magányt részesíted előnyben."
- "– A veszteség az élet része, Lord Cassiapeus, és állandóan gyászolunk. A gyász eleinte elviselhetetlen, de idővel rájövünk, hogy el tudjuk viselni. Újra és újra. Ahányszor csak szükséges."
- "– A haragnak többnyire nincs köze a logikához – mondta Cas, mert ezt pontosan tudta."
Rövid, ütős, felesleges sallangtól mentes, tökéletes ifjúsági fantasy A pusztulás kora. Olykor kicsit kegyetlen és véres, de tagadhatatlanul izgalmas és fordulatos történetnek lehetünk szemtanúi ezen regény során, ami sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Borzasztóan tetszett az alapkoncepció, ahogy az is, hogy nagy szerepet kap a cselekmény során egy betegség, ami alapjaiban megváltoztatja ezt a fiktív világot. Ugyan a lezárást kicsit gyorsnak éreztem, de az addig elvezető út és nyomozás felcsigázott. Remélem, olvashatunk még magyarul Lucier-regényt, igazán izgalmas ötletekkel előrukkoló szerzőnek tűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése