2021. június 4., péntek

Julia Quinn: Rossz kor {Értékelés}

Sziasztok!

Visszatértem a Brigerton család világába! Ebben a kötetben Francesca, az egyik legfiatalabb nővér történetéről olvashatjátok a véleményemet. Köszönöm a GABO kiadónak a recenziós példányt!

Adatok:
Kiadó: GABO
ISBN: 9789635660766
Oldalszám: 392
Fordító: Bozai Ágota
Eredeti cím: When He Was Wicked
Megjelenési dátum: 2021. 05. 05.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Mindenki ​életében van egy fordulópont. Egy olyan éles, tiszta pillanat, amikor az ember úgy érzi, mintha mellbe vágták volna, és teljes bizonyossággal, a kétség legkisebb árnyéka nélkül tudja, hogy élete már sosem lesz olyan, mint addig volt.
Michael Stirling életében ez a pillanat akkor jött el, amikor megpillantotta Francesca Bridgertont.
Egész addigi életében nők után kajtatott vagy kajánul mosolyogva hagyta magát utolérni, ha a hölgyek üldözték, ölelte, csókolta őket, szeretkezett velük, de soha, egyetlenegyszer sem hagyta, hogy a szívét is dédelgessék. És ő, éppen, ő, egyetlen pillantást vetett Francesca Bridgertonra és egy szempillantás alatt szerelembe esett.
Michael szerencsétlenségére azonban Francesca vezetékneve ez után a pillanat után már nem sokáig maradt Bridgerton; sajnálatos módon azon okból találkoztak, hogy együtt vegyen részt egy vacsorán, melyet a hölgy és Michael unokaöccsének közelgő házasságát ünnepelték.
De ez akkor volt… Most Michael a gróf és Francesca szabad, de Michaelre még mindig csak bizalmas jó barátként gondol. Michael nem meri felfedni neki szerelmét… egészen egy veszélyes éjszakáig, amikor Francesca ártatlanul Michael ölelésébe lép, és a szenvedély a legtitkosabb titkoknál is nagyobb erőnek bizonyul.

Véleményem a borítóról:
Kifejezetten tetszenek ezek az árnyalatok, jól mutat a többi könyv rész mellett a polcon, mert ehhez hasonló még nemigen volt a sorozatban.

A történetről és a szereplőkről:
Már az első résztől kezdve érezhető volt, hogy Francesca más, mint a többiek, ráadásul ezt ő is elmondta magáról, ahogy Violet is tudta a lányáról. A sorsa is teljesen másként alakult, mint a nővéreinek, hiszen nem vénlányként talált rá a szerelem, sőt, kifejezetten korán férjhez ment, de csak pár év jutott neki a házasélet örömeiből, ugyanis két év után a férje elhunyt. Ezzel nem árulok el nagy spoilert, hiszen egyrészt a fülszövegben is benne van, hogy Frannie "szabad" (ergo özvegy), ráadásul konkrétan a kötet is ezzel kezdődik.

Szeretett férje, John elvesztése után több csapás is éri, kezdve egy vetéléssel, arról nem is beszélve, hogy az új Kilmartin gróf (John unokatestvére, becses nevén Michael) a nő nyakába varrja a birtok igazgatását. Michael évek óta halálosan szerelmes Francescába, de tekintve, hogy az unokatestvérének a felesége lett, így nyilvánvalóan semmi esélye sem volt nála. A tragikus események után a férfi évekre elment Skóciából, és csak reménykedett, hogy mikor újra megpillantja Francescát, már nem lesz belé szerelmes.

Mit ne mondjak, ettől nagyobbat nem is tévedhetett volna Michael. Négy év távlatából is ugyanolyan elemi erő vonzza őt a nőhöz, aki még egy levelet sem volt hajlandó írni neki a távolléte alatt. Persze a férfinak nincs könnyű dolga, hiszen mindketten szabad prédának számítanak a szezonban, és Francescának több udvarlója van, mint várta. Nem mellesleg Frannie elhatározta, hogy mindenképpen gyereket szeretne, és egy bizonyos incidensig nem is gondolt úgy Michaelre, mint potenciális jelöltre.


Francesca és Michael viszonya teljesen különbözik az előző részekben tapasztaltaktól. Eleinte teljesen egyoldalú a rajongás, de a tudat, hogy ezzel a viszonnyal megsérthetik John emlékét, sok ideig beárnyékolja a mindennapjaikat. Francescának nehezebb ezen felülkerekedni, és több-kevesebb sikerrel ki is zárja Michaelt, de elég egyértelmű volt számomra, hogy sokáig nem tud ellenállni a grófnak.

Egyébként számomra pont ez a morális évődés tette emberibbé és valóságosabbá a kapcsolatukat. Annyira szívszorító volt, hogy Francesca nem tudta, mihez kezdjen, és hosszú évek után sem volt biztos abban, hogy megérdemli egy másik férfi társaságát... Mintha egy kicsit ő is meghalt volna Johnnal. Egyébként egyáltalán nem depresszív hangulatú a könyv, Francesca viszonylag jól fel tudta dolgozni a férje halálát - legalábbis ezt szűrtem le abból a kevés információból, ami erre az időszakra vonatkozott -, és kifejezetten erős, céltudatos nő lett belőle. Viszont Michael lelkiismerete sem nyugodott meg egy ideig, hiszen az lebegett a szeme előtt, hogy tulajdonképpen mindent megörökölt Johntól, pedig a legnagyobb álma mindig is Francesca volt, de nem ilyen áron.

Abszolút szerethető és mégis kemény volt ez a rész. Megvolt a kellő mélység, ami helyén volt ebben az esetben, és az előzőekhez képest sokkal komolyabb hangulat uralkodott a kötet egészén. Amennyire féltem eleinte Francescától, annyira megszerettem a végére, és sajnálom, hogy eddig nem volt lehetősége kibontakozni. Volt egy-két momentum, amikor ráncoltam a homlokom, de összességében örülök, hogy megismerhettem Michael és Frannie párosát is.

Top 3 kedvenc idézetem:
  1. "Mindenki életében van egy fordulópont. Egy olyan éles, tiszta pillanat, amikor az ember úgy érzi, mintha mellbe vágták volna, és teljes bizonyossággal, a kétség legkisebb árnyéka nélkül tudja, hogy élete már sosem lesz olyan, mint addig volt."
  2. "Akárki mondta, hogy jó dolog megmondani az igazat, a színtiszta igazat, ostoba volt."
  3. "Köszönöm, Michael, amiért hagytad, hogy az én fiam szeresse előbb."
Összességében:
Hűha, szerintem a sorozatban eddig ez a legkomolyabb kötet. Az előzőekhez képest kevesebb volt benne a csipkelődés és az évődés, komolyabb vizekre eveztünk már a kezdetekkor. Francesca karaktere egészen megfoghatatlan volt eddig számomra, mert nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyiszer szerepelt a testvéreiről szóló részekben, ezért féltem, hogy nem fogok vele szimpatizálni. Szerencsére ez a félelmem teljesen alaptalannak bizonyult, és kifejezetten érdekes, összetett szereplőnek tartom. Sok csapás érte a múltban, de a női ösztönök és az anyaság vágya megmaradt benne. Örülök, hogy végül rá is happy end várt, de elég hosszú út vezetett el odáig, tele morális vívódással. Egyedül azt sajnálom, hogy ennek a kötetnek a végén nem volt egy plusz jelenet, amiben a jövőben látjuk Frannie-t és Michaelt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése