Megjelenési dátum: 2021. 07. 13.Itt tudod megrendelni
Fülszöveg:A sors ismétli önmagát?
Calla Fletcher kétéves volt, amikor az édesanyja vele együtt elmenekült az alaszkai vadon és az elszigetelt vidéki életmód kihívásai elől, és elhagyta Calla apját, Wren Fletchert. Calla sosem nézett vissza, és huszonhat évesen a mozgalmas torontói életen kívül nem ismer mást. Amikor azonban az apja felveszi vele a kapcsolatot, és tudatja, hogy súlyos beteg, a lány tudja, hogy ideje megtennie a hosszú utat a határmenti elhagyatott kisvárosba, ahol született.
Calla szembenéz a mászkáló vadakkal, a különös nappali órákkal, az elképesztő bolti árakkal, és időnként még – szent ég! – a kinti pottyantós vécével is, cserébe, hogy megismerhesse az apját: a férfit, akivel a rengeteg hibája ellenére is újra törődni kezd.
Ám miközben nagy küzdelmek árán igyekszik hozzászokni a sarkközeli éghajlathoz és az otthonitól teljesen eltérő életritmushoz, Jonah – egy csendes, cinikus és büszke alaszkai pilóta, aki Calla apjának repülős vállalatát, a Vadont működteti – alig várja az elkényeztetett városi lány bukását. Meggyőződése ugyanis, hogy Calla túlságosan kényes ahhoz, hogy megbirkózzon a vadonnal.
Jonahnak feltehetőleg igaza van, de Calla eltökéli, hogy bebizonyítja a tévedését. Aztán váratlanul azon kapja magát, hogy elmélyül a kapcsolata a robosztus pilótával. Ahogy a férfi rejtett megvetése egyre halványul, barátság veszi át a helyét – vagy talán valami mélyebb is?
Véleményem a borítóról:Egy csoda ez a borító, nagyon örülök, hogy megmaradt az eredeti verziója. Tökéletesen illik a történethez, nem mellesleg maga a kép is szépséges, átadja azt a hangulatot, ami uralkodik a kötet egésze során.
A történetről és a szereplőkről:
A kapcsolatom az írónővel egészen eddig semleges volt, ugyanis csak egy könyvét olvastam eddig, de az is csak egy rövidke előzménykötet volt. Ennek ellenére kifejezetten érdeklődve vártam Az egyszerű vadont, hiszen külföldön rengetegen rajongtak érte, ráadásul nem minden nap találkozik az ember olyan történettel, mely Alaszkában játszódik.
Ha már Alaszka, egészen eddig abszolút ismeretlen terep volt ez a vidék számomra. No persze nem állítom, hogy most a nagyjából 500 oldal alatt szakértője lettem a területnek, de érdekes volt belelátni az ott élők mindennapjaiba, a különböző törzsek életébe, az időjárás miatt kialakult kiszolgáltatottságba és számos egyéb dologba, amibe eddig bele sem gondoltam. Nagyon élethűen sikerült ábrázolni ezt a kíméletlen tájat, és sokkal közelebb éreztem magamat hozzá ezáltal, mint Torontót, ahol eredetileg Calla él.
Calla édesanyja 26 évvel ezelőtt beleesett abba a hibába, hogy hozzáment egy alaszkai pilótához, Wrenhez. Tudták, hogy a kapcsolatuk szinte az első pillanattól fogva halálra van ítélve, hiszen Susan nem tudta feladni a városi életet egy ilyen elszigetelt községért, Wren pedig hiába szerette a nőt, nem volt hajlandó feladni a Vadont, és az ott dolgozó embereket, akik már-már a családjává váltak. Ez hatalmas árok volt a kapcsolatukban, és mikor Calla két éves lett, édesanyjával Torontóba költöztek abban a reményben, hogy Wren majd követi őket, de ez sosem történt meg. Noha a két nő életébe bekerült egy apafigura Simon képében, Calla egész életében érezte azt az űrt, amit Wren hagyott maga után.
A történet kezdetekor Calla élete a feje tetejére áll; kirúgják a munkahelyéről, a kapcsolatának annyi, és céltalanul lézeng 26 éves létére, emellett a szüleivel lakik, és hiába volt egy igencsak kecsegtető munkája, kifejezetten anyuci és apuci pici lánya maradt. Minden lehetséges módon el van kényeztetve, egy tipikus Barbie baba, akinek még az is nehezére esik, hogy a frissen lakkozott körmével kihúzza a kukát a kapuba. Egyedül a barátnője, Dee tartja benne a lelket, valamint a divatblog, amit együtt vezetnek inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ezt a burkot hirtelen megrepeszti egy váratlan hívás Alaszkából, miszerint Wren súlyos tüdőrákban szenved, és talán ez az utolsó lehetőség, hogy Callával kibékülhessenek. Kisebb rágódás után a lány úgy dönt, elindul az ismeretlenbe, és felfedezi azt a titokzatos tájat, ami az apját már oly rég rabul ejtette, és elvette tőle.
A helyzetét nem könnyíti meg egy bizonyos Jonah nevű pilóta, aki már kezdettől fogva pikkel valamiért Callára. A kétajtós szekrény kinézetű pali olyan, mint egy viking, ráadásul kölcsönösen egymás agyára mennek a főszereplővel. Egy idő után persze az ellenségeskedés valami barátságfélébe alakul át, és mondanom sem kell, hogy nem kell sokat várni arra, hogy ez az érzés még jobban elmélyüljön. Elég kiszámíthatóak az események, és egyértelmű volt, hogy mikor fog megtörni köztük a jég, de egész szépen és lassan bontakozott ki a köztük lévő szenvedély. A probléma csak az, hogy az ő esetük rendkívül hasonlít Calla szüleinek történetére, és félő, hogy az alaszkai férfi és a nagyvárosi nő közös története sem végződik boldogan. Ez az eshetőség már az első csóknál ott lebeg a fejük felett, és pont ezért kellett legalább a könyv feléig várni az első lépésig. Mindketten félnek attól, hogy úgy járnak, mint Wren és Susan, hiszen nem tudnának beleilleszkedni a másik fél környezetébe, aminek a vége úgyis csak a szenvedés lenne.
Elég lassan épült fel a történet, viszont a lezárás kifejezetten gyorsra, sőt, talán túl gyorsra sikeredett. A cselekmény szinte egészét Calla és Jonah kapcsolata tette ki, amivel nem is lenne baj, ha nem egy tragikus esemény hívta volna vissza Callát Alaszkába. Abban bíztam, hogy többet kapok majd az apa-lánya kapcsolatból, és titkon reméltem, hogy lesz egy áttörés, mikor mindketten megbocsájtanak egymásnak az elmúlt évek miatt, összeborulnak meg ilyesmi, de ez nem történt meg, és nagyon hiányoltam. Wren elkerülhetetlen halála le lett tudva konkrétan pár mondatban, ebből kifolyólag pedig nem érezhető Calla szenvedése. Igaz, a szerelmi szál szépen ki lett bontva, de a történet ezen része nálam megbukott, nem tudtam komolyan venni, vagy élethűnek tekinteni.
Tekintve, hogy Calla karaktere egy élő, lélegző Barbie babaként volt tálalva, eléggé meglepődtem, hogy viszonylag könnyen megtalálta a helyét a zord Alaszkában. Természetesen a segítségére volt egy rakás jó fej mellékszereplő, senkivel sem került összetűzésbe az ellentétes nézetei miatt, emiatt pedig kifejezetten gördülékenyen haladtak a dolgok. Néha fennakadást okozott Jonah, de tényleg számítani lehet az összemelegedésükre, hiszen elég klisés módon történik meg. Azt hittem, ez az 500 oldal mindenfajta mélységet megmutat majd nekem, de tulajdonképpen 300 oldalra simán le lehetne szűkíteni a tényleges történéseket. A sztori sok helyen túlírt, minden apró kis jelentéktelen részletbe belemegy, míg a nagyobb események - legfőképpen a vége felé - két mondattal le lettek zárva. Számomra kifejezetten zavaró volt ez a megoldás, de ennek ellenére kíváncsi vagyok a folyatásra. Kicsit csalódtam, viszont ettől függetlenül találtam benne szerethető motívumokat, és bízom benne, hogy a második rész jobb lesz.
Top 3 kedvenc idézetem:- "Sorra feladtam az életem egy-egy darabját ezért a férfiért, és nem vettem észre, hogy a folyamat során elveszítettem önmagam."
- "– […] Attól még nem lesz valakiből más ember, hogy azt kívánjuk."
- "– Ne feledd… Nem tudod irányítani őt, de tudod irányítani, hogyan viselkedsz vele."
Összességében:A terjedelme ellenére egy tök egyszerű és kiszámítható könyv Az egyszerű vadon. Őszintén szólva azt hittem, nagyobb hatással lesz rám, és mélyebb nyomot hagy bennem, de ez most nem jött össze teljesen. Kicsit máson volt a hangsúly, mint ahogy azt vártam. Romantikus történetnek tökéletes, de én mélységre vágytam, nem pedig egy "ellenségekből barátok, aztán szerelmesek"-sztorit.
Nyereményjáték:
A regényből kiindulva egy igaz-hamis játékot hoztunk Alaszkával összefüggésben. Minden állomáson találni fogtok egy állítást Alaszkával kapcsolatban, a feladat pedig, hogy beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az állítás igaz vagy hamis.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Az állítás: Alaszka a területe alapján a legkisebb állam, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legnagyobb állam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése