Julia Quinn: És boldogan éltek {Értékelés}

Sziasztok!

Elérkezett ez a nap is, kevesebb, mint egy év leforgása alatt elolvastam a Bridgerton család sorozatot. Nagyon köszönöm a GABO kiadónak a lehetőséget! :) 

Adatok:

Kiadó: GABO
ISBN: 9789635661763

Oldalszám: 360

Fordító: Bozai Ágota

Eredeti cím: Happily Ever After

Megjelenési dátum: 2014.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Egyszer ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy történelmi romantikus regényeket jegyző írónő, aki megalkotott egy családot… Illetve nem csak egy családot. Nyolc testvért, számos sógort, sógornőt, vőt, menyet, fiút, lányt, unokahúgokat, unokanővéreket, unokaöcsöket, unokabátyokat (nem is szólva egy túlsúlyos corgi kutyáról), plusz egy ellenállhatatlan matriarchát, aki mindannyiukkal felér… Ők a Bridgerton család: nem is család, inkább elemi erő. Az olvasók nyolc könyvön át nevettek, sírtak, szerették őket. De többet akartak. Ezért az olvasók azt kérdezték a szerzőtől: Mi történt azután? Simon elolvassa apja leveleit? Francescának és Michaelnek végre lesz gyermeke? Ki nyeri a Pall Mall-visszavágót? A „Vége" tényleg a történet végét jelenti? Ebben a kötetben Julia Quinn nyolc érdekes, mulatságos, szívmelengető „második epilógust" írt, és egy bónusz történetet nem másról, mint magáról a bölcs és szellemes matriarcháról, Violet Bridgertonról. Ismerjék meg újra a Bridgerton család tagjait… Mi történt velük?

Véleményem a borítóról:
Noha a borítón látható kép nem kifejezetten tetszik, a színvilág annál inkább. Nagyon örülök, hogy az összes rész kapható új köntösben, és csak remélni tudtam, hogy ez is újranyomásra kerül, így panaszra semmi okom, tökéletesen illik az előző kötetekhez.

A történetről és a szereplőkről:
Ha még nem olvastad a sorozat összes részét, akkor vigyázz, mert a bejegyzésem spoilert tartalmazhat! Ennyi rész után nehezemre esett lezárni ezt a sorozatot, talán ezért is halogattam ilyen sokáig a kiegészítő kötet elolvasását. Tudtam, hogy az És boldogan éltek befejeztével már tényleg nem kaphatok többet a Bridgerton családból, ami nagy szívfájdalmam, mert igazán megszerettem a karaktereket.

Összesen kilenc novella lelhető fel a kötetben, ami meglepő lehet, hiszen "csak" nyolc testvér van. A rajongók nagy örömére Violet Bridgerton is kiérdemelt egy novellát, de úgy gondolom, ez nem meglepő tekintve, hogy a sorozat egésze alatt kulcsfontosságú szereplőként volt jelen. Novellánként haladva egyáltalán nem sok az a 360 oldal, hiszen nagyjából 40 oldalanként szereplőváltás történik, ezért kifejezetten könnyű haladni a kötettel.

Szerintem evidens, hogy a nyolc rész alatt voltak olyan párosok, akiket a többinél jobban megkedveltem, ilyen például Anthony és Kate. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik a többinél sokkal jobban megérintettek (Francesca és Michael), de azt sem tagadom, hogy Gregory és Lucy egyáltalán nem áll közel hozzám még a kiegészítő kötet után sem.

Az előbb említett okok miatt egyértelmű, hogy voltak olyan novellák, amelyeket jobban vagy kevésbé vártam és élveztem a többinél. Nem egyszer próbáltam visszaszorítani a könnyeimet olvasás közben - megjegyzem, ezek a próbálkozásaim sikertelenek voltak. Julia tudta, hogy melyik párosnál mire fektesse a hangsúlyt és mire adjon kifejezetten választ, és ezeket a döntéseit minden fejezet előtt meg is indokol egy kis levéllel az olvasóhoz.

Több égető kérdésre is választ kaphatunk a nyúlfarknyi, mégis tartalmas novellák által. Ilyen például az, hogy Francesca meddő lett-e, vagy Penelope hogyan mondta el a legjobb barátnőjének azt az igencsak érdekfeszítő tényt, hogy ő volt éveken keresztül a híres-neves Lady Whistledown, de betekintést nyerhetünk Eloise nevelt gyermekeinek életébe is felnőtt korukban.

Noha több ponton szórakoztatott és meg is hatott a könyv, mégis voltak részletek, amiken nagyon felhúztam magam. Klisés módon aki csak tudott, mindenki szült vagy terhes lett a novellákban, ráadásul az írónő többször is élt az "első látásra szerelem" módszerrel. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek a rövid fejezetek nem alkalmasak a részletes kifejtésekre, ugyanakkor ezeket a dolgokat mégis nehezményeztem.

Összességében, ahogy mondani szokás: minden jó, ha a vége jó. Mint említettem, kicsit nehezemre esik elhagyni az intrikákkal teli 19. századi Angliát és ezt a bolondos családot, ugyanakkor hálás vagyok, amiért részese lehettem a kalandjaiknak. Remélem, még sokan megismerkednek majd ezzel a sorozattal, és bízom abban is, hogy Anthony és Kate történetének netflixes feldolgozása legalább olyan jó lesz, mint amilyen jóra az első évad sikerült. :)

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "– Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ez egy olyan lecke, amit hamarosan az életben is meg fogsz tapasztalni. A fiúk szörnyűek."
2. "– Az élet nem volt mindig könnyű apád nélkül, de mindig érdemes volt élni.
   Mindig."
3. "Csodálatos, milyen erőt képes az ember gyűjteni, ha megfelelő motivációja van rá."

Összességében:
Aki eljutott idáig, az tudhatja, hogy a Bridgertonok nem tökéletesek, de nagyon is szeretetre méltóak. Úgy érzem, ugyanez elmondható a kiegészítő kötetről is.

Voltak benne izgalmasabb és unalmasabb részek is, hiszen nyilván akadnak olyan párok, akiket jobban szeretünk a többinél, de megéri elolvasni az összes novellát, mert az írónő válaszokat ad az egyes kötetek olvasása után felmerülő kérdésekre. Mondhatni kipótolja azt az űrt, amit a könyvek olvasása után érezhetett a rajongó, mindezt pedig sokszor extrán érzelmes módon teszi, amitől jó párszor elérzékenyültem. :)

Minden lezárás nehéz, és most tudatosult bennem igazán, hogy ezzel lezártam egy "korszakot" - talán ezért is volt ennyire megható olvasni a novellákat és az írónő gondolatait. Láttam a sorozat hibáit, az esetleges tévesztéseket és logikai bukfenceket, mégis annyira jó szórakozást nyújtottak Julia Quinn kötetei egy-egy rosszabb nap után, hogy egyszerűen szemet hunytam ezek felett, és egyáltalán nem bánom.