Sarah Pinborough: Inszomnia {Értékelés}

Sziasztok!

Ahogy azt már észlelhettétek, nem vagyok hatalmas thriller rajongó, ennek ellenére Sarah Pinborough könyveire nem tudok nemet mondani. Hálásan köszönöm a 21. Század Kiadónak a recenziós példányt!

Adatok:

Kiadó: 21. Század Kiadó
ISBN: 9789635682010

Oldalszám: 312

Fordító: Tomori Gábor

Eredeti cím: Insomnia

Megjelenési dátum: 2022. 10. 17.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Nézd meg, be van-e zárva az ablak
Nézd meg, be van-e zárva az ajtó
Nézz be a gyerekekre
És csinálj bármit…
Csak ne aludj el!

Emma képtelen aludni.
Meggyőződése, hogy valaki van odakint.
Azóta tart, amióta közeledni kezdett a negyvenedik születésnapja.
Az anyja is ugyanígy volt ezzel a negyvenedik születésnapja előtti héten.
Az anyja bele is őrült, és elkövette, amire gondolni sem szabad.
Vajon Emmával is megismétlődik az egész?

Véleményem a borítóról:
Eleinte kétkedve fogadtam a borítót, valami mégis megfogott benne, olvasás után pedig rádöbbentem, hogy van jelentése, ezért egészen megbékéltem vele, sőt, már tetszik is.

A történetről és a szereplőkről:
Ez a harmadik olvasmányom Sarah Pinborough írónőtől, és mondanom sem kell, nem okozott csalódást. Azt hiszem, most jutottam el arra a szintre, hogy ezután minden új megjelenésére le fogok csapni, az Inszomniát pedig minden létező thrillerrajongónak ajánlani fogom.

A regény főszereplője Emma, akinek vészesen közeledik a negyvenedik születésnapja. Két gyermeke és a férje nem érti, hogy miért ekkora mumus ez a nő számára, elvégre ez csak egy szám, nincs semmilyen különleges jelentése. Azt azonban nem tudja egyik családtag sem, hogy Emma miféle titkot őrizget: az édesanyja pont negyvenéves korában őrült meg, és világéletében azt állította, hogy ez lesz Emma sorsa is. Szinte már belenevelte a lányába, hogy benne is rossz vér folyik, és nincs menekvés a sors elől.

Mondanom sem kell, Emma traumatikus múltja csak méginkább megerősíti a nőben ezt a félelmet, nem mellesleg a férje is furcsán viselkedik, a tinédzser lánya egy tőle sokkal idősebb, nős férfi kegyeit keresi, a kisfia teljesen magába zárkózott, valamint a rég nem látott és ellenszenvesnek tűnő nővére is újra felbukkant. Ez rengeteg hirtelen változás Emma életében, amit alapból nem egyszerű feldolgozni, mindezt nehezebbé teszi a tény, hogy az anyjához hasonlóan egyszerűen nem tud elaludni a születésnapját megelőző két hétben. Az inszomnia eluralkodik felette, és egy ponton túl már nem tudja megkülönböztetni a valóságot az álmaitól, emlékezetkiesései lesznek és furcsábbnál furcsább helyzetekben találja magát.

Nemcsak Emma számára volt ez egy embert próbáló időszak, engem is megviseltek a történtek. Végig feszült volt a regény légköre, tulajdonképpen nem tudtam megbízni senkiben (nem, még Emmában sem), és ennyire bizonytalan régen voltam már olvasás közben. Sosem tudtam, hogy mi jöhet még, hogyan lehetne tovább fokozni a cselekményt, de Pinborough nem lenne Pinborough, ha nem rakna bele egy újabb és újabb csavart a sztoriba.

Véleményem szerint elég lassan épül fel a regény, de annál hatásosabb és erőteljesebb. Pinborough apránként adagolta az információkat, ezáltal a létező összes szereplőt gyanúba keverte, így ténylegesen a könyv végén körvonalazódott előttem az események mögött meghúzódó személy kiléte. Persze egy ideig még ebben is kételkedtem, de nem is csoda, hiszen a szereplő sokáig csak névtelenül elbújt és láthatatlanul mozgatta a szálakat.

Ha egy olyan pszicho-thrillert keresel, amitől eldobod az agyad, agyalásra késztet és bizonytalanságba taszít, akkor kérdés nélkül ajánlom neked ezt a regényt. Számomra ez eddig a csúcsok csúcsa az írónőtől, és a véleményeket olvasva ezzel nem vagyok egyedül.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Ha nem szerelem, akkor pénz. Ezt tanultuk a jogi karon – bármiféle cselekvés két fő indítéka."
2. "Vihar volt, erre emlékszem. És most bennem van vihar."
3. "Az emlékek olyanok, mint az idő, folyvást kisiklanak a szorításunkból."

Összességében:
Íme egy személyes vallomás: sosem gondoltam magam nagy thriller-rajongónak, évekig egy sem akadt a kezembe, erre most megjelent a radaromon Sarah Pinborough, és nem tudok vele betelni. Egyszerűen zseniális ez a nő, olyan mértékben elbizonytalanított, hogy néha már én is paranoiásnak éreztem magam a főszereplővel együtt. Nem tudnék sok olyan szerzőt felsorakoztatni, aki ekkora hatással lenne rám, ezért innentől kezdve az írónő minden megjelent, valamint a jövőben megjelenő regénye az "azonnal kell"-kategóriába sorolódik nálam.