Nicola Yoon: Útmutató tánchoz {Értékelés}

Sziasztok!

Folytatva a nyári, könnyed olvasmányokról szóló bejegyzéseim sorát, most Nicola Yoon Útmutató tánchoz című művéről olvashatjátok a véleményemet. Nagyon köszönöm a GABO Kiadónak a recenziós példányt!

Adatok:

Kiadó: GABO
ISBN: 9789635662586

Oldalszám: 304

Fordító: Benedek Leila

Eredeti cím: Instructions for Dancing

Megjelenési dátum: 2022. 07. 20.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:

Minden, ​minden és A Nap is csillag szerzőjének legújabb, romantikus regényének főhőse, Evie egy különleges képességre tesz szert: előre látja az emberek szerelmi életét és a kapcsolatuk sorsát. De mi történik vajon, ha a sajátjába is belepillant?

Evie Thomas már nem hisz a szerelemben. Főleg azután a szokványosnak tűnő, mégis furcsa nap után, amikor meglát egy csókolózó párt, majd egy látomásban végigkíséri a történetüket, a kapcsolatuk kezdetét és… a végét. A legjobb love storyk amúgy is szívfájdalommal végződnek, nem igaz?

Ahogy Evie próbálja megfejteni, mi történik vele, a La Brea Táncstúdióban találja magát, ahol keringőt, tangót és más egyéb táncokat kezd tanulni egy X becenevű fiú partnereként. X mindenben Evie szöges ellentéte: kalandvágyó, szenvedélyes, vakmerő. Sajátos filozófiája, hogy mindenre igent mond, többek között egy társastáncversenyre egy lánnyal, akit csak most ismert meg.

Az, hogy beleszeret X-be, semmiképp sem szerepelt Evie tervei között. Ha valamit megtanítottak neki a látomásai, az pontosan az, hogy egyetlen szerelem sem tart örökké. De végül addig táncolnak körbe-körbe és egymás felé, hogy Evie szép lassan megkérdőjelez mindent, amit az életről és a szerelemről gondolt. Az igaz szerelem talán mégis megéri a kockázatot?

Véleményem a borítóról:
Tudom, már kismilliószor elmondtam, de annyira szeretem az ehhez hasonló borítókat! Aranyos, jókedélyű, van jelentősége a történetben és en bloc jó ránézni.

A történetről és a szereplőkről:
Az írónő neve nem ismeretlen számomra, a Minden, minden című sikerkönyvéből készült film az egyik kedvenc adaptációm volt a tinédzser éveimben. Ettől függetlenül az írásstílusát még nem ismertem, ezen pedig sürgősen változtatni akartam, mikor felkerült a radaromra az Útmutató tánchoz. Hálásan köszönöm a recenziós példányt a GABO Kiadónak!

Bevallom, amikor kinyitottam a könyvet, valami könnyed kis kikapcsolódásra számítottam. Azt hittem, egy aranyos tiniregényt tartok a kezemben, amelyet átsző a tánc szeretete és a romantika. Ebben nem is tévedtem, arra viszont nem gondoltam volna, hogy Nicola Yoon nem kíméli az olvasóit. Az elmúlt időszakban talán ez a legelgondolkodtatóbb olvasmányom a zsánerben, és fogalmam sem volt arról, hogy ilyen nehéz témákat ennyire jól át lehet adni az ifjúság nyelvén.

Történetünk középpontjában Evie áll, aki éppenséggel válsághelyzetbe került; éppen a középiskola utolsó évében van, ami kapásból egy nagyon nehéz időszak, de még nehezebbé teszi az életét a tudat, miszerint a szülei elváltak. Evie számára az apja és anyja szerelme volt a nagybetűs Szerelem, a házasságukat tartotta követendő példának, és darabjaira esett szét az élete, mikor megtudta, hogy a hőn szeretett édesapjának viszonya van. Habár a felnőttek és a főszereplő húga, Danica jól kezelték az eseményeket, Evie-ről ez nem mondható el. A lány nem érti, hogy lehet egy ekkora árulást megbocsátani, miképp lehet átlendülni a helyzet nehézségén, a hite az igaz szerelemben pedig megdőlt. Nagyon negatívan, nagyon szkeptikusan és elutasítóan áll a párkapcsolatok kérdésköréhez, elvégre ha pont a szüleinek nem jött össze a boldogan éltek..., akkor vele miért lenne másként?

Ebből az elutasító és negatív állapotból egy idegen hölgy zökkenti ki, aki megáldja - vagy Evie szerint inkább megátkozza - a látás képességével, ezentúl pedig Evie minden csókolózó pár jövőjébe betekintést kap. Habár eleinte megterhelőnek érzi, mégis kíváncsi, hogy kinek mit tartogat a párkapcsolata. Igaz, sok szép történetet lát kibontakozni maga előtt, egy mégis közös bennük: mindegyik véget ér. Nyilvánvalóan ezek a végződések sem adnak sok reményt a lánynak az igaz szerelem megtalálása kapcsán, de aztán kinyílik előtte a társastánc világa, ezzel együtt pedig kap maga mellé egy fiút - X-et -, aki szinte egy romantikus könyvből lépett ki. Evie X társaságában kezd feloldódni, sőt, már-már kivirágzik, de nehéz úgy bármiféle ígéretet tennie a fiúnak, hogy tudja, egy szerelem sem tart örökké.

Végtelenül mély és sokrétű ez a történet. Úgy vélem, az írónő nagyon jól éreztette, milyen az, amikor egy fiatal, útkereső személyt csalódás ér, ezután pedig nem leli a helyét a világban. Rettentően sajnáltam Evie-t, ugyanakkor azt érzem, nagy segítségre lett volna szüksége mentálisan, amit nem kapott meg. Ez a regény felhívja a figyelmet arra is, hogy a problémákat nem szabad elhallgatni, hiszen attól minden csak sokkal nehezebbé válik. Véleményem szerint Evie kifejezetten szorongó típusú karakter, aki - legfőképp a képessége miatt - már előre tart a jövőtől, ez pedig megmérgezi a jelenjét is. Yoon megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a pillanatban éljünk, nem szabad a még meg nem történt dolgokon aggódni, mivel ezáltal a boldog perceket sem tudjuk kiélvezni.

Nem tagadom, nekem Nicola Yoon írásstílusa kicsit rigid volt, a hangneme nem igazán tetszett, de a történetvezetése páratlan. Nagy hozzáértéssel és kellő részletességgel alkotta meg ezen kötetét, belevitt olyan eseményeket és motívumokat is, amelyek különösen fontosak a tinik életében. Úgy vélem, ez az egyik legkiemelkedőbb ifjúsági regény, amit mostanság olvastam, és kivétel nélkül ajánlanám azoknak, akik elvesztették a hitüket a szerelemben és a szeretetben. Valamint fontos megtanulnunk, hogy nemcsak a végpont a lényeg, hanem az odavezető út is, Yoon pedig ezt a tanulságot tökéletesen átadja a történetében.

Top 3 kedvenc idézetem:

1. "Az utolsó pillanatban az ő ujjai köré fonom az ujjaim.
   És azt teszem, amit akkor kell tenned, ha rád talál a szerelem.
   Nem engeded el."
2. "A boldogság furcsa egy dolog. Van, hogy harcolnod kell érte. De előfordul – és ezek a legjobb pillanatok –, hogy sunyin, hátulról környékez meg, köréd fonja a karját, és magához húz."
3. "Egyetlen dolgot tudok biztosra: a szerelem tarthat örökké."

Összességében:
A vélemények alapján számítottam a komolyabb hangvételre, de nem gondoltam volna, hogy ilyen mély rétegekbe is belemegy az írónő. Tény, hogy egy nagyon könnyen olvasható, haladásra késztető könyv, de mindeközben elgondolkodtató és érzelmes is. Úgy gondolom, ez egy igazán tanulságos ifjúsági történet, és ha tehetném, minden olyan ember kezébe adnám, aki elvesztette a hitét az igaz szerelemben és szeretetben. Nicola Yoon ezen műve megtanít arra, hogy hogyan éljük át a pillanatot, és ne a jövőn aggódjunk, sokkal inkább élvezzük ki a jelent, hiszen a pillanatok illékonyak, de a boldog emlékek egy életen át velünk maradnak.