2023. november 19., vasárnap

Ava Reid: A Tündérkirály rejtélye {Értékelés}

Sziasztok!

Múlt héten jelent meg az első Ava Reid-regény magyarul, és szerintem senki sem lepődik meg azon, hogy mindent félredobva olvasni kezdtem a kötetet. Hálásan köszönöm a recenziós példányt az Anassa Könyveknek!

Adatok:
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507181
Oldalszám: 352
Fordító: Kéri Andrea
Eredeti cím: A Study in Drowning
Megjelenési dátum: 2023. 11. 09.
Itt tudod megrendelni

Fülszöveg:
Effy-t, ​az építészhallgatót sok mindennek nevezték már: hazugnak, cédának, problémás fiatal nőnek, de ő mindenekelőtt túlélő. Amikor megpillant egy pályázati hirdetést kedvenc írója, Emyrs Myrddin családi birtokának megtervezésére, biztos benne, hogy ez a végzete. A férfi leghíresebb művének, az Angharadnak – ami egy lányról szól, aki beleszeret a Tündérkirályba –, szakadt, szamárfüles példánya állandóan Effy éjjeliszekrényén hever. Míg mások kitalációként olvassák a történeteit, a lány tud valamit, amit ők nem: a Tündérkirály valóságos.
Amikor Effy megérkezik a Hiraeth Kúriába, egy süllyedő házba az éhező tenger szélén, találkozik egy földhözragadt, fiatal akadémikussal, Preston-nal, aki azzal a szándékkal érkezett, hogy bebizonyítsa, a lány kedvenc írója csaló volt. Preston a tanulmányainak szentelte az életét, nem hisz a végzetben vagy a mágiában. Azonnal versengeni kezdenek; a levelek, könyvek és naplóbejegyzések alapján rakosgatják össze a nyomokat, de sötét erők, mind halandó, mind mágikus egyaránt összeesküvést szőnek ellenük, és az igazság mindkettőjüket a vesztükbe sodorhatja.

Véleményem a borítóról:
A fülszöveg elolvasása nélkül is tudtam, hogy ez a könyv jó lesz, és igen, erről már önmagában a borító is meggyőzött. Ha van csodálatos, mágikus és egyben misztikus borító, akkor ez bizony az.

A történetről és a szereplőkről:
Ava Reid világszerte nagy rajongótáborral rendelkezik, ezért különösen örültem, hogy magyarul is elérhetővé vált az ifjúsági regénye, A Tündérkirály rejtélye. Hálásan köszönöm a kiadónak a recenziós példányt, és azt is, hogy elhozták nekünk ezt az egyedülálló regényt!

Nem árulok zsákbamacskát, a könyv elolvasása előtt csak egyszer futottam át a fülszöveget, hogy minél kevesebb információval rendelkezzem a történetet illetően, és ha hiszitek, ha nem, ez így volt tökéletes. Szeretem, mikor egy könyv meglep, és jelen esetben több olyan momentum is volt, mikor a szemöldököm a homlokom tetejére ugrott. Nyilván voltak kiszámítható jelenetek is, de ezek nem szegték a kedvemet, és lendületesen haladtam végig a regény egészén.

A gótikus/dark academia irodalom kedvelőinek tökéletes választás lehet A Tündérkirály rejtélye. Van itt minden, ami szükséges egy ilyen zsánerű kötethez: titkok, borzongató atmoszféra, egy kiszámíthatatlan gonosz, nyugtalanító közeg és - ami igazán megdobogtatta a romantikakedvelő szívemet - egy lassan felépülő szerelmi szál.

Effy és Preston párosa között kezdetben nem éreztem a dinamikát. Nagyon különböző jellemű karakterek, akiket megfelelően kidolgozott a szerző, és épp a különbözőségükből adódóan nem gondoltam volna, hogy előbb-utóbb egymásra találnak. A Myrddin-birtokon töltött idejük alatt azonban akarva-akaratlanul közelebb kerültek egymáshoz, hovatovább rivális voltuk ellenére elkezdtek közösen kutatni, így pedig nemcsak a híres író, Myrddin örökségét és munkásságát, de egymást is megismerték. Szeretem az ilyesfajta "együttműködős" szerelmi történeteket, pláne, ha két ennyire eltérő személyiségről van szó.

Effy karaktere eleinte nagyon ellenszenves volt annak ellenére, hogy sajnáltam is. Ő maga is egy kirekesztett személy már csak azért is, mivel ő az egyedüli női hallgató az építészeti karon, ehhez képest ő is ugyanolyan könnyen ítélkezett Preston felett, mint ahogy vele tették. Bevallom, nekem ez a jellemvonása a legkevésbé sem volt szimpatikus, viszont kellemeset csalódtam benne a végére. Nagy jellemfejlődésen ment keresztül - ami rá is fért -, ezzel pedig az írónő egy fontos üzenetet sugallt az olvasói felé: ne ítélj első látásra, bármilyen ismerettség nélkül! Úgy gondolom, hogy ez kiemelendő tanulság, pláne, hogy egy ifjúsági könyvről van szó. Ugyanezen vonalon maradva Ava Reid tökéletesen bemutatta, hogy milyen is nőként elnyomásban élni egy férfiak uralta világban, ahol a többség számára egyetlen cél van, mégpedig a túlélés. Effy karakterfejlődése által megtapasztalhatjuk, hogy milyen is a kirekesztettek élete, de azt is, hogy egyetlen személy felszólalása is nagy hatást érhet el a világban, és nem szabad behódolnunk az elnyomóinknak, hanem küzdenünk kell az igazunkért.


Számos tündéres fantasyt olvastam már, de Reidnek sikerült egy olyan Tündérkirályt megalkotnia, akihez hasonlóról még nem hallottam. A korábban, általam már olvasott, hasonló zsánerű könyvekben (ACOTAR, Üvegtrón stb.) a tündérek mindig is fenséges, vonzó lényekként voltak ábrázolva, azonban mostani Tündérkirályunk a legkevésbé sem a szimpatikus tündérek megtestesítője. Nem egy olyan jelenség, akivel az olvasó szimpatizál, sokkal inkább félelmet keltő tulajdonságai vannak, ráadásul a kilétét is homály fedi, aminek következtében az olvasó sosem tudhatja, hogy honnan érkezik a fenyegetés. Ez bennem komoly bizonytalanságot szült, pláne, hogy Effy ítélőképessége sem a legmegbízhatóbb (tekintve, hogy gyógyszereket szed a hallucinációi elkerülésére), szóval ennek hatására további feszültséggel nézünk szembe, ami persze csak a regény előnyére válik.

A történet nagy része igazán tetszett, ifjúsági könyv létére tényleg számos érdekes és fontos témát boncolgat. Amellett azonban nem tudok elmenni, hogy a cselekmény lezárása elég gyorsra és elhamarkodottra sikeredett, és úgy érzem, emiatt nem tudom maximálisra értékelni a kötetet. Mindezek ellenére egy igazán egyedülálló, misztikus és különleges könyvhöz volt szerencsém, amit ajánlani tudok azoknak, akik egy, a megszokottól eltérő ifjúsági fantasyra vágynak.

Top 3 kedvenc idézetem:
  1. "– Hiszek benned... mindkettőnkben."
  2. "– A szerelem olyan tűz, mely nem éghet egyedül."
  3. "– Romlásig szeretni foglak – szólt a Tündérkirály.
    – A te romlásodig vagy az enyémig?"
Összességében:
Te mit tennél, ha kiderülne, hogy a hősöd egy csaló?
Nagyon kevés háttértudással álltam neki ennek a könyvnek, mert a lehető legkevesebbet akartam tudni róla, mielőtt elkezdem. Abban biztos voltam, hogy egyrészt a borító gyönyörű, másrészt pedig egy gótikus, romantikus fantasyval nem lőhetek mellé, pláne, hogy most amúgy is dark academia korszakom van emiatt a borongós időjárás miatt. Nem kellett csalódnom, A Tündérkirály rejtélye mindent megadott, amire vágytam: borzongást, feltárásra váró titkokat, egy lassan felépülő szerelmi szálat és még több komoly, de annál fontosabb üzenetet, mint amire számítottam. Ifjúsági könyvhöz képest meglepően érett témákkal állt elő a szerző, és úgy érzem, ezeket sikerült megfelelően kibontania. Nem vagyok maradéktalanul elégedett, szerintem a történet lezárása túl gyorsra sikeredett, ezért nem állítom, hogy kedvencet avattam, de az biztos, hogy minél hamarabb szeretnék még olvasni Ava Reid-től.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése