Sziasztok!
Elérkezett egy újabb összegző bejegyzés írása. A telet rengeteg új olvasmánnyal és kedvenccel zártam, de akadtak azért olyan könyvek is, amiket a jövőben biztosan el fogok kerülni.
Pár éve észrevettem, hogy télen valahogy kevesebb indíttatást érzek az olvasásra, és hiába próbálkozom, nehezen csúsznak a könyvek. Ennek most pont a szöges ellentéte történt, hiszen december 1-jétől február 28-áig 33 könyvet olvastam el, ami összesen 9324 oldalnak felel meg. Ezen kívül 25 blogbejegyzést publikáltam, amire szintén büszke vagyok. Nem mellesleg az Instagram oldalam is szárnyal, több alkotó is felfigyelt a munkásságomra, így elkezdhettem velük is dolgozni. Kimondhatom, hogy termékeny volt ez az időszak még úgy is, hogy közben rengeteget tanultam és vizsgáztam. Bízom abban, hogy a lelkesedésem továbbra is kitart, mert sok újdonsággal készülök még. :)
Téli olvasmánylistám:
1. Varró Dániel: Diótörő - ami egy klasszikus új feldolgozása
2. Kosztolányi Dezső: Csodát nekem - ami csalódást okozott
3. Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot! - ami ünnepi hangulatba hozott
4. Bella Swift: A kiskutya, aki rénszarvas akart lenni - ami cuki volt
5. Polus Enikő: Életünk mellékszereplői - ami az első pszichológiai könyvem volt
6. Jessica Park: 180 másodperc - ami meglepett
7. Benyák Zoltán: Képtelen történet - ami egész jó volt
8. Sarah J. Maas: Föld és vér háza - ami a legeslegnagyobb kedvencemmé vált
9. Jasmin Kaur: Ha kérded, hová megyek - ami nem hatott meg különösebben
10. Vi Keeland & Penelope Ward: Lázadó örökös - ami kíváncsivá tett, de idegesített is
11. Pethő József: Jelentéstan - ami érvágós kötelező volt egy vizsgára
12. Kylie Scott: Bizalom - ami tökéletes első olvasmány volt ebben az évben
13. Katty Kai & Claire Shipman: Az önbizalom kódja nőknek - amit jobb lenne elfelejteni
14. Hésziodosz: Istenek születése / Munkák és napok - ami vizsgára kellett
15. Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz - ami vizsgára kellett, de meglepően tetszett
16. Szophoklész: Antigoné - ami az egyik kedvenc kötelezőm
17. Arisztotelész: Poétika - amin szét untam a fejem
18. Platón: A lakoma - ami szintén vizsgára kellett, de fogalmam sincs már róla
19. Longosz: Daphnisz és Chloé - ami megint csak vizsgás, de legalább érdekelt
20. George Orwell & Fido Nesti: 1984 - ami az első képregényem volt, és nagy benyomást tett rám
21. Dante Alighieri: Az új élet - ami mondanom sem kell, vizsgára kellett, de érdekes volt
22. Giovanni Bocaccio: Dekameron - ami az utolsó vizsgás olvasmányom volt
23. Juno Dawson: Kifutó modell - ami a modellek életét bemutató, realisztikus képet lefestő könyv
24. Tomi Adeyemi: Erény és bosszú gyermekei - ami egy sorozat folytatása, és hatalmas csalódást okozott
25. Holly Black: How The King of Elfhame Learned to Hate Stories - ami az egyik kedvenc könyvsorozatomhoz kapcsolódó, illusztrált könyv, és imádtam minden oldalát
26. Sarah Crossan: Darázsfészek - amit kettős érzésekkel csuktam be
27. Julia Quinn: A herceg és én - ami még jobban megszerettette velem a Bridgerton családot
28. Marissa Meyer: Cress - ami nagyon izgalmas folytatása volt egy kedvelt sorozatomnak
29. Mátrai Tamás: K'eyush - ami egy kis kikapcsolódást nyújtott
30. Stephenie Meyer: Éjféli nap - ami tetszett is, meg nem is
31. Serena Valentino: Ki a legszebb? - ami egy fantasztikus, dark retelling
32. Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett - ami által a kedvencemmé vált mind az írónő, mind a sorozat
33. Amy Harmon: A madár és a kard - ami nagyon tetszett, és megkedveltem az írónő stílusát
3+1 új kedvenc, amit mindenkinek ajánlok:
1. Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Ennyi fantasztikus kötet után nem kellene meglepődnöm azon, hogy Sarah J. Maas még mindig tud valami újat mutatni, de igenis meglepődtem, méghozzá nagyon is. Akik ismernek, tudják, hogy számomra az Üvegtrón sorozat a legek legje, és a Felperzselt királyságot piedesztálra emeltem, mikor olvastam, a befejezése után pedig egy űr keletkezett bennem - egészen eddig.
Nem tudom, hogy ismeritek-e azt az érzést, mikor rájön az ember, hogy ez a könyv kifejezetten neki lett írva, neki szól, és legszívesebben már abban a pillanatban újra elkezdené olvasni, mikor épphogy csak befejezte. Na, számomra pont ilyen élményt nyújtott a Föld és vér háza. Teljesen belemerültem ebbe a legapróbb részletekig felépített világba - olyannyira, hogy egy éjszakán keresztül csak olvastam, és nem aludtam -, és magamhoz képest extragyorsan ledaráltam ezt a közel 1000 oldalt. Imádtam, hogy Bryce egy badass, kemény csaj, és teljes mértékben azonosulni tudtam vele, ahogy Hunttal is. Mellékszereplőkből sincs hiány, ami eleinte eléggé megnehezítette a dolgomat, de hamar belerázódtam, és a végére mindenkit megkedveltem. Na jó, majdnem mindenkit.
Hogy milyen számomra egy jó könyv? Olyan, ami érzelmeket vált ki belőlem, megnevettet, elgondolkodtat, megsirat, ezek mellett pedig fordulatos, kiszámíthatatlan és szerethető. Ha ezekre a jelzőkre gondolok - na meg arra, hogy az utolsó kb. 200 oldalt végig bőgtem -, akkor ennek a könyvnek a címe jut eszembe.
Mindenkinek ajánlom kortól, nemtől, érdeklődési körtől függetlenül. Olvassátok és szeressétek!
Hű... Nincsenek rá megfelelő szavaim. Ha tudtam volna, hogy ez a történet ilyen jó, már rég elkezdtem volna olvasni a sorozatot.
Simon és Daphne kapcsolatát a hegymászáshoz tudnám hasonlítani; csak egy mókának, pár alkalmi flörtnek indult, aztán egyre komolyabbá és nehezebbé vált a helyzet, míg végül számos küzdelem és megpróbáltatás után felértek a hegycsúcsra, azaz elérték a jól megérdemelt boldogságot, amelyre a szívük mélyén mindketten vágytak. Nem mondom, hogy nem szakadt meg a szívem egyszer Daphne, máskor pedig Simon miatt, de úgy érzem, kellett egy kis szenvedés, mert csak így jöhettek rá arra, hogy szükségük van egymásra.
Úgy érzem, új kedvencet avattam. A könyv egyértelműen más hangulatú, mint az adaptáció, de ezzel egyáltalán nincs baj - azt viszont meg kell jegyeznem, hogy jelen esetben nem tudnám megállapítani, hogy melyik tetszett jobban, annyira jó lett mindkét verzió.
Ha eddig kételkedtem volna az írónő tehetségét illetően, most biztosan beleszerettem volna a stílusába, de tekintve, hogy már Daphne és Simon kötetével is elvarázsolt, így csak fokozódott a rajongásom Julia Quinn munkássága iránt.
Kate és Anthony kapcsolata egy igazi érzelembomba; amikor éppen nem mosolyogtam az évődő szócsatákon, akkor a szememet törölgettem meghatottságomban. A váltakozó érzelmek, az izgalmas egymásra találás és a magával ragadó írásstílus elérte, hogy a legnagyobb kedvenceim közé kerüljön mind a könyv, mind a sorozat, és már alig várom, hogy belevessem magam Benedict történetébe!
+1. Amy Harmon: A madár és a kard
A napokban jön róla egy bejegyzés, de elöljáróban annyit elmondhatok, hogy egy gyönyörűen megfogalmazott, izgalmas és érzelmes fantasy.
Tavaszi terveim:
A téli teljesítményem miatt magasra tettem a lécet a tavaszi időszakot illetően, ráadásul ebben a félévben több dolgot is kell csinálnom, mint az ősziben, szóval nincsenek hatalmas elvárásaim, de az alábbi köteteket mindenképp el szeretném olvasni.
- Jenny B. Jones: Ott rám találsz
- Casey McQuiston: Vörös, fehér és királykék
- Kollár Betti: A vonzás törvénye
- Julia Quinn: Tisztességes ajánlat
- Kate Elizabeth Russel: Szép sötét Vanessám
Bízom benne, hogy nektek is termékeny volt olvasmányok terén az elmúlt időszak, de ha nem, az sem a világ vége. A lényeg, hogy élvezzétek azokat a könyveket, amiket olvastok, hiszen nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg. Ahogy mindig, most is várom a véleményeteket kommentben vagy Instagramon. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése